Katinka, Stanley és a Top sorozat - bármerre is nézünk, ezek a nevek sokak számára ismerősen csengenek. De vajon mit tartogat számukra a jövő? Milyen új kalandok, kihívások és lehetőségek várnak rájuk?

A legnépszerűbb szilvafajták termesztése manapság számos kihívással néz szembe. A hazai környezetben egyre fontosabbá válik, hogy új, ellenálló és bővebb termést hozó fajták fejlesztésére összpontosítsunk.

Az átlagosnál kevesebb szilva teremhet az idén hazánkban. Becslések szerint mintegy 40-50 ezer tonnát takaríthatnak be a gazdák a hazai ültetvényeken - hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpontja által szervezett szakmai napon. A termesztés fejlesztése érdekében a NAK, és a MATE termelői együttműködéssel átfogó kutatás- fejlesztési projektet indít az idén.

Idén a hazai szilvaültetvényeken mérsékelt, helyenként gyenge terméshozamra lehet számítani.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont Ceglédi Kutatóállomása által rendezett szakmai napon elhangzott piaci elemzés szerint az idei szilvatermés országos szinten két különböző irányba mutat. Az északkeleti országrész, amely a termőterület alig felét képviseli, fajtától függően közepes vagy jó terméskilátásokkal bír. Ezzel szemben a termőterület jelentős részét adó Bács-Kiskun, Pest vármegyék és a Dunántúl területein a várakozások szerint gyenge, helyenként talán közepes termésre lehet számítani. Ez a megosztottság főként annak tudható be, hogy az ország középső és nyugati részein a virágzás egy-másfél héttel korábban indult, így az áprilisi fagyok itt sokkal érzékenyebben hatottak a szilvaültetvényekre. Ennek következményeként jelentős fagykárok léptek fel, vagy a terméskötődés is kedvezőtlenül alakult.

Idén hazánkban valószínűleg az átlagosnál gyengébben alakul a szilvatermés - fotó: Lévai Zsolt/NAK

Magyarországon jelenleg körülbelül 6000 hektáron foglalkoznak szilvatermesztéssel.

A tavaszi fagyok után a száraz, légköri aszály komoly kihívások elé állította az ültetvényeket, mivel a csapadék hiánya jelentősen gátolja a szilvafák fejlődését. Egyes érzékeny fajták szinte a fán aszalódnak, ami különösen aggasztó. Bár az erősebb, mély gyökerekkel rendelkező alanyok esetében a helyzet valamivel kedvezőbb, a modern, növekedést mérséklő alanyokra telepített ültetvényeknél az öntözés nélkülözhetetlen feltétel a sikeres termesztéshez.

A legfrissebb becslések alapján az idei hazai termés országos szinten körülbelül 40-50 ezer tonna között alakul, ami alacsonyabb a megszokott, 60 ezer tonnás átlaghoz képest. Ugyanakkor ez a mennyiség még mindig jelentősen meghaladja a gyenge évjáratok 25 ezer tonnás hozamát.

Magyarországon jelenleg körülbelül 6000 hektáron foglalkoznak szilvatermesztéssel., a termőterület folyamatosan csökken, tíz évvel ezelőtt még közel 8 000 hektárt ért el. Legnagyobb területen termelt fajták: Katinka, Cacanska Lepotica, Cacanska Rana, Bluefree, Stanley, President, Top-sorozat fajtái. A felhasználási irányt tekintve a termés mintegy fele a feldolgozóiparba kerül (hazai vagy külföldi, utóbbi döntően német), másik fele pedig hazai vagy külföldi frisspiacra.

A szilva egykoron fontos exporttermékünk volt: a 2020-as évet megelőző időszakban általában évi 8-12 ezer tonnát szállítottunk külföldre. Azonban az utóbbi három évben, a jelentős terméskiesések következtében, ez a szám 2-3 ezer tonnára csökkent.

A szilvaimportunk nem jelentős, az utóbbi öt évben 1-2 ezer tonna között mozgott.

A szilva - a kajszibarackkal ellentétben - hazánkban biztonságosabban termeszthető. Ugyanakkor a minőségi termesztés terén még számos feladat áll előttünk. E kihívások megoldása részben az egyetemek és kutatóintézetek felelőssége, de elengedhetetlen a termelők aktív részvétele is ahhoz, hogy a gyakorlatban is alkalmazható eredmények születhessenek.

A tavaszi fagyok után a száraz légköri aszály új kihívások elé állította az ültetvényeket - fotó: Lévai Zsolt/NAK

A NAK és a MATE a hazai gyümölcstermesztés fejlesztésében szoros kapcsolatot kíván ápolni, annak érdekében, hogy a tudomány elérhető legkorszerűbb ismereteit a gazdálkodók felé közérthető módon tudja átadni.

Az idei év során egy átfogó kutatás-fejlesztési projekt veszi kezdetét, amelyet a NAK szakmai irányítása alatt valósítunk meg, együttműködve egyetemekkel, kutatóintézetekkel és termelői szereplőkkel.

A célunk az, hogy a hazai éghajlati viszonyoknak és a helyi termőhelyi adottságoknak megfelelő, kiváló teljesítményű növényfajták álljanak rendelkezésre, valamint az ehhez kapcsolódó korszerű termesztéstechnológiák. Ezzel garantálni tudjuk a fogyasztók és a feldolgozó üzemek számára a megfelelő mennyiségű és minőségű, egységes árualapot.

Forrás: NAK

Indexkép: Lévai Zsolt/NAK - Kép forrása: Lévai Zsolt, NAK