Az MVM romániai terveit akadályozhatja a román kormány.
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://demokrata.hu/gazdasag/csak-magyaroknak-ne-938295/
A román energiaügyi minisztérium a közvetlen külföldi befektetéseket ellenőrző bizottsághoz (CEISD) fordult egy jelentős tranzakció ügyében, amely során a magyar állami MVM Csoport többségi részesedést kíván szerezni Románia legnagyobb energiaszolgáltatójában, az E.ON Energie Romániában. A minisztérium nyilatkozatában kiemelte, hogy aggodalmaik fő oka az MVM Zrt. kapcsolata a nemzetközi szankciók alá eső orosz Gazprommal és a Roszatommal. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy határozott lépéseket fog tenni Románia nemzetbiztonságának és az Európai Unió energiabiztonságának megőrzése érdekében, amelynek célja az orosz gáztól való függetlenedés.
Az MVM csoport decemberi bejelentése igencsak figyelemfelkeltő: 68 százalékos részesedést szerez a német E.On romániai leányvállalatában, az E.ON Energie Romániában, továbbá 98 százalékos részesedést kíván vásárolni az E.ON Asist Completben, amely az energiaszolgáltatás infrastruktúrájának karbantartásával foglalkozik. A tranzakció várhatóan 2025 első felében zárulhat, amennyiben a szükséges hatósági engedélyek időben megérkeznek. A hírek szerint az MVM 200 millió eurót kínál a két cégért, ami figyelembe véve, hogy az E.ON Energie Románia értékét egyes források 50 millió euróra teszik, meglehetősen nagylelkű ajánlatnak számít. De mi indokolja a magyar állami energiacég ilyen mértékű befektetését? Az E.ON Energie România 6000 alkalmazottat foglalkoztat, és keleti szomszédunk egyik legnagyobb energiaszolgáltatója, 3,4 millió lakossági és céges ügyféllel büszkélkedhet. A gázszolgáltatás terén a francia Engie után a második legnagyobb szereplő, a háztartási ügyfelek körében pedig közel 41 százalékos piaci részesedéssel bír. Mindazonáltal felmerül a kérdés: miért érdekli a magyar állami vállalat Románia energiaszolgáltatási piacát, és miért próbálja megakadályozni a román kormány ezt a tranzakciót, esetleg valamilyen kifogásra hivatkozva?
Több mint hat évtizedes történetével az MVM Csoport a magyar villamosenergia-piac egyik kulcsszereplőjeként van jelen, felelősséget vállalva a teljes fogyasztás 40%-áért. Az utóbbi években a vállalat dinamikus fejlődésen ment keresztül, nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi színtéren is. 2020-ban fontos mérföldkőhöz érkezett, amikor egy cseh vállalat akvizíciója lehetővé tette számára a külföldi bővülést, amely azóta is a cég egyik legfontosabb stratégiai célja. Jelenleg az MVM több mint száz céget integrál, és több mint ezer külföldi munkavállalót foglalkoztat, ami jól tükrözi, hogy a vállalat túllépett a hazai piac nyújtotta kereteken.
A magyar energiacég külföldi tevékenysége már az árbevételének 16 százalékát adja, és folyamatosan új növekedési lehetőségeket keres. A cseh, szlovák és szerb piacokra való terjeszkedést kiemelt prioritásként kezeli, mivel ezek a régiók nemcsak pénzügyi szempontból, hanem a tapasztalatszerzés terén is kulcsszerepet játszanak. Ha a cégcsoport sikeresen regionális vezetővé válik, akkor nem csupán saját üzleti céljait valósíthatja meg, hanem hozzájárulhat a hazai fogyasztók energiabiztonságához és a zöld energiaátmenet sikeréhez is.
A cégcsoport elnöke, Mátrai Károly korábban úgy nyilatkozott, a magyar piac korlátai miatt a vállalat számára az egyetlen fenntartható fejlődési irány a külföldi terjeszkedés. Hangsúlyozta, hogy az MVM még a pályájának elején tart a nemzetközi piacon, de a tavalyi év januárjában elfogadott új stratégia meghatározta a fejlődés útvonalát. Ennek a folyamatnak lehetne jelentős mérföldköve, ha sikerülne tető alá hozni az E.ON Energie România felvásárlását.
A román ellenállás hivatalos magyarázata a kiváló magyar-orosz politikai és energiaügyi kapcsolatokat említi, amelyek rettegést váltottak ki a román lakosságból, ezért avatkozik be a kormány a tranzakcióba. Bár az indoklás hitelességét megkérdőjelezi, hogy a Törökországon keresztül importált gáz esetében már közel sincs ekkora félelem, dacára annak, hogy a török vezetékeken az azeri mellett bőven halad át orosz gáz is. Valójában kifejezetten az lehet a probléma, hogy magyar vállalat jelenik meg vevőként.
Szilágyi Mátyás, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, egykori kolozsvári főkonzul a Demokratának úgy értékeli az ügyet, hogy egy ráhangoló kampány zajlik a szomszédunkban.
- Érvényesül egy piacvédő gazdasági sovinizmus, egyfajta új jelenségként pedig egy rohamosan terjedő újszuverenizmus, amit most különösen harsánnyá tesz a kiélezett politikai helyzet. A szélsőségesek részéről a "ne adjuk el a magyaroknak az országot, ne kínáljuk fel Romániát az oroszoknak!" lózungok harsannak fel, amelyek jelentősen meghatározzák a román kormánypártok reakcióit. Gyakorlatilag egyszerre van alkotmányos, politikai és gazdasági válsághelyzet Romániában, illetve úgy tűnik, hogy egy 35 éves politikai berendezkedés most épül le, és akár össze is omolhat. Ezek a mozgási energiák kedveznek az ilyen ellenkampányoknak. Rendszerellenes szélsőnacionalista, szuverenista pártok megerősödését hozták a választások, nem borítékolható a külföldi felvásárlást kivizsgálni hivatott EU-konform eljárás végeredménye, nagy a lakossági elégedetlenség, a választók nagy része továbbra sem érti, hogy miért kellett eltörölni az első elnöki forduló eredményét - mutat rá Szilágyi Mátyás hozzátéve, Iohannis elnök mandátuma tavaly decemberben lejárt, hivatalban maradása önmagában alkotmányos nonszensz.
Ciolacu miniszterelnök és a PSD mint a kormányzó koalíció domináló ereje mellett a másik román koalíciós partner, a hagyományos "történelmi pártként" számon tartott PNL is igyekszik lépést tartani a szélsőnacionalista és szuverenista diskurzusokkal. Ennek következtében a magyar gazdasági terjeszkedés ellen irányuló "EU-konform fellépés" lehetősége különösen kedvező alkalomként szolgál számukra.
A magyarországi bevásárlás ügye a román energetikai miniszter, Sebastian Burduja, a nemzeti liberális párt képviselőjének javaslatára "nemzetbiztonsági jelentőségű" témaként került a Legfelső Védelmi Tanács napirendjére. A versenytanács hivatalból indít vizsgálatot, míg az energetikai minisztérium, a választási kampányt idéző döntései alapján, szinte minden lehetséges negatív aspektust figyelembe vesz. A Külföldi Nagybefektetéseket Vizsgáló Tanács (CEISD) is foglalkozik a tranzakcióval, amelyet a megvásárolt tulajdonrész potenciális kockázatai öveznek. Az indoklás szerint a tulajdonrész "az EU-n kívüli gazdasági és politikai entitások kezébe is kerülhet", olyan szereplők számára, akik nem tartják tiszteletben az EU energetikai szabályozását, az átláthatóságot, és a román szolgáltató, valamint a romániai fogyasztók adatbiztonságát sem garantálják. A román tárca továbbá kétségbe vonja az MVM vásárlásához felhasznált pénzeszközök eredetét, figyelembe véve az EU pénzmosás elleni és versenyjogi direktíváit. Felmerül az oroszországi finanszírozás gyanúja is. Külön hivatkoznak a Talgo spanyol vonatgyártó vállalat magyarországi megvásárlását megakadályozó uniós döntés precedensére, amelyet az orosz üzleti kapcsolatok és "a magyar kormány politikai befolyásának" jelenléte indokolt. A román minisztériumi indoklás ideológiai és geopolitikai dimenzióba helyezi az ügyet, amikor "az orosz geopolitika érvényesítését célzó nagybefektetések" közé sorolja az MVM tranzakcióját. E pontnál a minisztériumi közlemény már kijelenti, hogy "Románia energetikai biztonsága és szuverenitása veszélybe került".
Az ideológiai töltetű indoklás két politikai indíttatású eszmei-politikai irányultságot ötvöz egybe: egyfelől felvonultatja az unióhoz igazodó, oroszellenes, globalista-neoliberális fősodor érvarzenálját, demonstrálva egy Brüsszelhez szorosan hűséges párt politikai és geopolitikai hitvallást, másfelől viszont felkarolja a Romániában egyre erősebb szuverenista oldal idegen- és különösen magyarellenes, hazafias sovinizmusát.
Láthatóan a honvédő gazdasági nacionalizmusnak Romániában a májusra betervezett, megismételt elnökválasztásig (legalább addig!) igen komoly tere nyílik. Ez annak ellenére így van, hogy a két ország miniszterelnöke épp a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése felé ígérte terelni a folyamatokat Orbán Viktor és Marcel Ciolacu még a választások előtt lebonyolított találkozóján. Ismeretes, hogy ekkor a kormányfők az MVM romániai befektetésének elősegítése érdekében egy közös munkacsoport létrehozásában is megállapodtak.
A román energetikai miniszter legutóbbi nyilatkozatát Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki a román koalíciós kormány egyik fontos tagja, kifejezetten sajnálatosnak minősítette. Kelemen hangsúlyozta, hogy Burduja miniszternek nemcsak az MVM-ügylet bonyolításával kellene foglalkoznia, hanem prioritásként kellene kezelnie a kiszolgáltatott fogyasztók védelmét is. Rámutatott arra, hogy áprilisban lejár az energiaár-sapka, ezért sürgette az energiaügyi minisztériumot, hogy dolgozzon ki olyan javaslatokat, amelyek segíthetnének megóvni a romániai háztartások jelentős részét a várható rezsiár-emelkedésektől.
Érdemes megemlíteni, hogy Romániában a külföldi nagy energiaszolgáltatók helyzete az utóbbi években korántsem nevezhető "fenékig tejfel"-nek. A belső pénzügyi jogi keretek stabilitása és kiszámíthatósága jelentős mértékben sérül, ahogyan azt nemrégiben Volker Raffel, az E.ON Románia osztrák elnöke is hangsúlyozta egy nyilatkozatában. Ennek következtében nem meglepő, hogy a román energetikai szektorból az utóbbi években olyan jelentős külföldi cégek távoztak, mint a Shell, Exxon, Chevron, E.ON, CEZ, Enel és Eni. Érdekes módon azonban a Romgaz fekete-tengeri Trident-projektjében részt vevő Lukoil, amely 2026-ig a kitermelési tevékenységekben is aktívan szerepet vállal, Romániában nem tűnik fel semmilyen uniós piacvédő mechanizmus számára.
Szilágyi Mátyás álláspontja szerint az MVM-üzlet szempontjából kedvező fordulatot hozna, ha a helyzet viszonylag gyorsan stabilizálódna, és a jelenlegi kormány többsége, beleértve az RMDSZ-t mint koalíciós partnert, megmaradna. Az ideális eset az lenne, ha a vásárlás jóváhagyásához szükséges eljárásokat nem egy folyamatos elnökválasztási és politikai kampány légkörében kellene lebonyolítani. Ugyanakkor a jövőbeli kilátások nem túl biztatóak, hiszen a kormány a 2024-es év végén bejelentett egy drasztikus, 133 milliárd lejes költségvetési megszorítást, ami több mint tízezer milliárd forintnak felel meg. Ez a lépés várhatóan az életszínvonal jelentős csökkenéséhez vezet majd.
- Ez általános szociális elégedetlenséget szül minden szinten, ezáltal táplálja a politikai válság szinten tartását. Sajnos a korábbi romániai tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyarellenes témák, a "magyar kártya" kijátszása mindig kapóra jön ilyen esetekben.
