Egy diák kést hozott az iskolába, hogy "megszúrja" a tanárát, amiért felfüggesztették.

A diák elhatározta, hogy elégtételt vesz, miután a tanár rendőrt hívott a legjobb barátjára. A düh és a csalódottság tüze lángra lobbant benne, és már csak az járt a fejében, hogyan tudná megmutatni, hogy nem hagyja annyiban a dolgot.

Két évvel ezelőtt egy ózdi iskola udvarán egy tanárnő közbelépett, amikor két diák heves vitába keveredett, és lökdösődni kezdtek. Az egyik fiú dühében olyan fenyegetést tett, hogy megöli a másikat. A pedagógus azonnal értesítette az iskolaőröt, aki továbbította az esetet a rendőrség felé. Ennek következtében a hatóságok előállították a fiút a rendőrkapitányságra.

Amikor a fiatal vádlott, aki egyben az előállított iskolai barátja is volt, értesült a történtekről, mély felháborodás fogta el. Ekkor határozta el, hogy kést visz magával az iskolába, és bosszút áll a tanárnőn, akit felelősnek érzett az eseményekért.

A fiú pár nap múlva késsel ment iskolába, megmutatta az osztálytársainak és azt mondta: "meg fogja szurkálni a tanárnőjüket".

Erről néhány tanuló értesítette az osztályfőnököt, aki elvette a vádlottól a kést és átadta azt a főigazgatónak. Később a tanárnő a történtek tudatában bement az osztályterembe, hogy megtartsa az órát. Ekkor a fiatalkorú fiú azt követelte tőle, hogy adja vissza a kést, mert azzal akar bosszút állni rajta, amiért rendőrt hívott a barátjára.

A tanárnő azonnal értesítette a rendőrséget, míg a főigazgató értesítette a fiú szüleit, akik hamarosan eljöttek, hogy hazavigyék gyermeküket.

A Miskolci Törvényszék legújabb ítélete értelmében egy diákot emberölés előkészületének bűntette miatt két év szabadságvesztésre, három év hat hónap próbaidőre felfüggesztve ítéltek. Ezt a döntést a törvényszék sajtóközleménye tájékoztatta a nyilvánosságot.

A bíróság döntése értelmében a vádlott próbaidőre kerül, amely időszak alatt pártfogó felügyelet mellett kell élnie.

A büntetés kiszabása során figyelembe vették, hogy a vádlott részben elismerte tettét, ami enyhítő körülménynek számított. Ezen felül, megbánó magatartása és a személyes körülményei is hozzájárultak a döntéshez.

A bíróság súlyosító tényezőként vette figyelembe az elkövetési eszköz kockázatos jellegét, továbbá azt, hogy a cselekmény erkölcsi szempontból kiemelkedően elítélendő volt. Az ítélet jelenleg nem jogerős.