Felfedték, mikor várható a következő jelentős csapadék hazánkban: erre érdemes figyelnie a magyar lakosságnak - Agrárszektor.
A konferencia célja, hogy részletesen feltérképezze az agrárium jelenlegi állapotát, miközben világosan bemutatja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlődési irányokat és lehetőségeket. Emellett a résztvevők olyan megbízható előrejelzéseket is kapnak, amelyek segítik a vállalkozások üzleti döntéseit, így hozzájárulva a szektor versenyképességének növeléséhez.
A mögöttünk álló hét elején hazánkban csupán néhány területen jelentkeztek elenyésző záporok, miközben az aszály 20-án érte el legmagasabb szintjét. Az ország területének több mint kétharmadán súlyos vagy akár nagyfokú mezőgazdasági aszályt tapasztaltunk – áll a HungaroMet Zrt. legfrissebb agrometeorológiai jelentésében. Csütörtökön egy hullámzó hidegfront érkezett, amely országszerte hozott némi csapadékot, de a területi eloszlás ismételt változékonyságot mutatott. A már amúgy is rendkívül száraz középső országrészben, valamint a Dunántúl délkeleti részén csupán elenyésző mennyiségű csapadék hullott, míg északon és a keleti határvidéken több helyen 20-40 mm eső esett, sőt az Alföld északi, déli és keleti tájain is 10-15 mm enyhítette a súlyos aszályt.
A talaj felszínközeli része többfelé átnedvesedett, de a középső rétegbe csak a 15-20 mm-nél bővebben kapott területeken jutott a nedvességből. A fél méternél mélyebb talajréteg nedvességtartalma továbbra is csaknem országszerte nagyon csekély.
Nyáron hazánk középső és déli részein a szokásos csapadék mennyiségének csupán a fele-harmada érkezett meg. Június hónapja országszerte szárazabb volt, míg július és augusztus a legtöbb területen, kivéve az északnyugati és a keleti, északkeleti tájakat, szintén elmaradt a sokéves átlagtól.
A hőmérséklet a múlt hét első felében még az ilyenkor szokásos értékek körül vagy kicsit azok fölött alakult, 20-án országszerte 30 fok fölé melegedett a levegő. Majd csütörtöktől lehűlés vette kezdetét, ami a felhős, szeles időben csak a maximum értékekben nyilvánult meg, eleinte 25-28, majd vasárnap már csak 20-23 fokot mérhettünk. Szombattól egyre többfelé esett vissza éjszakánként 10 fok alá a hőmérséklet, hétfőn pedig már 6-11 fok közé, a fagyzugokban 5 fok alá hűlt a levegő. A szélsőséges hőmérsékletek az egész nyárra jellemzőek voltak. Gyakran volt igen száraz a levegő, amikor nagy napi hőingás mellett éjszakánként 15 fok köré csökkent a hőmérséklet, napközben pedig akár 35 fok körüli értékeket mérhettünk.
A nyári növények számára igencsak megterhelő volt a június és július eleji csapadékhiány. Bár július második hetétől augusztus első hetéig az északnyugati és keleti régiókban jelentős csapadék hullott, a növények állapota számos helyen fejletlen maradt, és zöld tömegük is jóval elmaradt a megszokott szinttől. Sokfelé már megkezdődött a növényszáradás, ami aggasztó jele a mezőgazdasági helyzetnek. Az öntözetlen táblákon a csapadék eloszlásának következtében jelentős területi eltérések tapasztalhatók: a középső országrészben széleskörű terméskiesés várható, a kukoricát például több helyen már silózni is kezdték. Ugyanakkor a Kisalföld és az északkeleti vidékek néhány területén a kilátások kedvezőbbnek tűnnek, hiszen a már érésben lévő kukorica állományok sokáig megőrizték zöld színüket, és a csövek is ígéretesen fejlődtek. A napraforgók esetében is szép tányérok mutatkoznak, ami egy kis reménysugár a gazdák számára.
Az elmúlt egy hét során csütörtökön volt országszerte, pénteken pedig hazánk északkeleti felén csaknem naphosszat vizes a növények levelének felülete, ami a gombás megbetegedések szempontjából lényeges. Párás időszakok is ebben a két napban voltak jellemzőek, de elsősorban csak éjszakánként néhány órára, és a csapadékos órákban.
Az NDVI vegetációs index térképei a július utolsó dekádjára és az augusztus első napjaira vonatkozó állapotot tükrözik. Az index értéke az ország jelentős részén csökkent, ami a nyári időszak természetes jelensége. Az anomáliák térképén látható, hogy az Alföld nyugati és a Dunántúl keleti részein az aszály hatásait jelző negatív eltérések jelentkeztek, míg a nyugati, északnyugati és északkeleti országrészekben a zöld növényzet mennyisége az átlagosnál kedvezőbb volt.
A kukoricatermesztés szempontjából fontos 10 fokos bázishőmérséklettel mérve, április 1-jétől kezdődően a hőösszeg jelenlegi értékei általában 1170 és 1370 foknap között mozognak. A déli területek általában a magasabb hőmérsékletekkel rendelkeznek, míg az északi régiókban alacsonyabb értékek figyelhetők meg. Az idei év hőösszegének aktuális adatai körülbelül 160-210 foknappal maradnak el a tavalyi értékektől, viszont a sokéves átlagot 10-50 foknappal túlszárnyalják. Kivételt képez az északkeleti országrész, ahol az átlagos értékekhez képest kissé alacsonyabb hőösszeg figyelhető meg. Ebből következik, hogy a vegetáció jelenlegi állapota jelentősen elmarad a tavalyitól, viszont általánosságban elmondható, hogy a fejlődés szempontjából az átlagosnak tekinthető, vagy esetleg egy kicsit előrébb tart.
A hét során egyre inkább felerősödik a nyári meleg, és a csapadék hiánya miatt száraz időjárásra számíthatunk. A hétvégéig nem várható eső, ami különösen aggasztó a már így is aszályos területeken, ahol a helyzet tovább súlyosbodhat. A nappali hőmérséklet napról napra emelkedik, szerdától kezdve egyre több helyen elérheti a 30 fokot, míg pénteken a hőmérő higanyszála akár a 35 fokot is megütheti. Az éjszakák viszont kellemesen hűvösek maradnak, 15-20 fok között alakulnak. A hét közepén a nappali órákban széleskörű légköri szárazság várható. Péntek este egy hullámzó frontrendszer érkezik a Nyugat-Dunántúlra, amely szombat estig több helyen csapadékot hoz a Dunántúlra, míg a keleti országrészben elszórtan záporok és zivatarok várhatóak, ezzel együtt pedig a hőmérséklet is néhány fokkal csökken.
