Nyilvánosságra kerültek a legfrissebb tervek! Magyarországot jelentős nyugdíjkorhatár-emelés várja a közeljövőben!

A nyugdíj kérdés nem kerülhető meg, hiszen a helyzet egyre aggasztóbb.

Az Európai Unió területén a 65. életévüket betöltött férfiak átlagosan további 19 év életkilátással rendelkeznek, míg a nők esetében ez a szám 21 év. Ezzel szemben Magyarországon a 65 éves férfiak várható élettartama csupán 14,6 év, a nőké pedig 18,6 év. Ez azt jelenti, hogy a magyar nyugdíjasok jelentősen rövidebb időt tölthetnek el nyugdíjas éveikben, mint uniós társaik. Ezen kívül az egészségben eltöltött évek száma is rendkívül aggasztó, hiszen sok országban a nyugdíjas életminőség is alacsonyabb. Az EU több tagállamában már megkezdődtek a nyugdíjkorhatár emelésére vonatkozó tervek, különösen ott, ahol a nyugdíjkorhatár még nem éri el a 65 évet.

A magyar lakosság körében a férfiak 74, míg a nők 88 százaléka éri meg a 65. életévét. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjas évek átlagosan a férfiak számára 14,6, a nők számára pedig 18,6 évre rúgnak, amelyet a Nők40 program révén akár 3-5 évvel is megnövelhetünk. Azonban a kihívás nem csupán az eltöltött évek számában rejlik: a 65 éves kor után várható egészséges élettartam mindkét nem esetében kevesebb mint öt évre tehető. Ez a helyzet Magyarországot az Európai Unió sereghajtói közé sorolja – hívja fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő a legfrissebb hírlevelében.

A jövő nemzedékei - az Y, Z és alfa generáció tagjai - akár 25 évnél is hosszabb nyugdíjas időszak elé nézhetnek, ha nem vállalják a továbbdolgozást. Az EU legtöbb országában már előkészületben van a korhatár további emelése, különösen ott, ahol még nem éri el a 65 évet. Ahol viszont már 65 év vagy afölött van a határ, ott a várható élettartamhoz kötik az újabb emeléseket. Ezt a modellt az EU Magyarország számára is javasolja, bár a hazai bevezetésről egyelőre nincs döntés - olvasható Farkas András hírlevelében.

A nyugdíjkorhatárok világszerte fokozatosan emelkednek, ami számos országban különböző időpontokban valósul meg. Spanyolországban például 2027-től, Belgiumban pedig 2030-tól már a 67 éves korhatár lép életbe. Németországban 2031-től válik érvényessé ez a szabályozás. Érdekes módon Dániában 2035-től 69 évre, míg Olaszországban 2050-től 69 év 9 hónapra nő a nyugdíjkorhatár. Svédországban viszont egy rugalmas rendszer működik, ahol az emberek 63 és 69 év között dönthetnek a nyugdíjba vonulásról – ám érdemes megjegyezni, hogy minél korábban kérik, annál alacsonyabb ellátásra számíthatnak. Hollandiában 2024-re 67 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, 2025-től pedig a nyugdíjazáskor várható élettartamhoz igazítják a rendszert.

Magyarországon 2010 óta fokozatosan emelkedett a nyugdíjkorhatár, amely jelenleg 65 év, így ez a szám magasabb, mint 11 másik EU-tagországban. Az elmúlt évtized során a nyugdíjkorhatár növekedése gyorsabb ütemet vett fel, mint a várható élettartam, ami arra utal, hogy rövid távon nem indokolt a további emelés – sőt, egyes szakértők véleménye szerint akár csökkentés is szóba jöhetne.

A magyar lakosság körében egyre inkább teret nyernek a nyugdíj-megtakarítási lehetőségek, különösképpen a nyugdíjbiztosítás. Sokan úgy gondolják, hogy ez a legmegbízhatóbb módja annak, hogy biztos alapot teremtsenek idős korukra, különösen, mivel az állami nyugdíj jövőbeli értéke, sőt, a jogosultság is kérdéses. De vajon mennyi pénzt hozhat egy nyugdíjbiztosítás 65 éves korra, és hogyan lehet ellensúlyozni az infláció negatív hatásait? Erre a dilemmára keres választ a cikk, amely segítséget nyújt a Pénzcentrum nyugdíjmegtakarítás kalkulátorának használatával is. (x)

A nyugdíjkorhatár megállapításának folyamata rugalmasan összekapcsolható lenne a 65 éves korban várható további élettartammal. Ez a megközelítés hasonló a finn modellhez, ahol a szabályozás lehetővé teszi, hogy amennyiben egy adott korosztály életkilátásai csökkennek, úgy a nyugdíjkorhatár is ennek megfelelően módosul.

A közelmúlt eseményei – mint a pandémia, az oltásellenesség, a háborús konfliktusok és a geopolitikai feszültségek – mind azt mutatják, hogy a nyugdíjrendszer szabályozásának rugalmasan és gyorsan kell alkalmazkodnia a társadalmi és egészségügyi változásokhoz. E kihívások fényében elengedhetetlen, hogy a nyugdíjpolitikák figyelembe vegyék a folyamatosan alakuló környezetet és a közösségek igényeit.