Kína bejelentette a gazdasági nukleáris háború megkezdését, amely súlyos recessziót okozhat az Egyesült Államokban.

Az AI-forradalom legnagyobb innovációiról és a digitális transzformációról is szó lesz a Portfolio november 25-ei AI & Digital Transformation rendezvényén. Regisztráció és részletek itt!

A csütörtökön bejelentett új szabályozás a kínai Kereskedelmi Minisztérium részéről lényegében a globális chipgyártás ellátási láncát célozza meg, amely a modern gazdaság motorjának számít. A félvezetők kulcsszerepet játszanak nem csupán a telefonok és számítógépek működésében, hanem az adatközpontok számára is, melyek a mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztésének alapját képezik. E lépések következményeként az autóipar, a napelemgyártás, sőt, még a chipgyártáshoz szükséges berendezések előállítása is érintetté válik, ami korlátozhatja más országok ipari önellátó képességét.

Kína a világ ritkaföldfém-termelésének mintegy 90%-át adja, ami hatalmas stratégiai fölényt jelent számára.

Az új előírások értelmében minden olyan cég, amely olyan terméket bocsát ki a nemzetközi piacra, amelynek értékében legalább 0,1% a Kínából származó ritkaföldfémek aránya, köteles külön engedélyt igényelni Peking hatóságaitól. Szakértők véleménye szerint a technológiai vállalatok számára szinte lehetetlen feladat lesz igazolni, hogy chipjeik vagy gyártóberendezéseik nem lépik túl ezt a kritikus határt.

Ezek a ritkaföldfémek és a finomításukra vonatkozó technológiák képezik a modern civilizáció alapköveit.

Dean Ball, a korábbi Fehér Házi mesterséges intelligencia szakértője úgy véli, hogy a szabályozások drasztikus bevezetése potenciálisan amerikai gazdasági visszaesést idézhet elő. Az indoklása szerint a mesterséges intelligenciára irányuló beruházások már olyan jelentőséggel bírnak, hogy bizonyos elemzések azt sugallják: az Egyesült Államok gazdasága már most is recesszióban lenne, ha ezek a fejlesztések nem lennének jelen.

Az Egyesült Államok és más országok százmilliárdokat fektetnek adatközpontokba, így a mesterséges intelligencia kulcsszereplővé vált a globális gazdaságban. Ha Kína képes lenne uralni a technológia ellátási láncát, azzal akár az AI-versenyben is felzárkózhatna.

Ez gazdasági szempontból a nukleáris háború analógiájává válik - az amerikai mesterséges intelligencia szektorának szándékos leépítése.

- hangsúlyozta Dmitri Alperovitch, a Silverado Policy Accelerator egyik alapítója. Véleménye szerint ez a lépés "zsarolási stratégia", amely Trump és Hszi Csin-ping közelgő összejövetelének előestéjén történt, és

valószínűtlen, hogy Peking ténylegesen teljes mértékben életbe lépteti a szabályt.

Trump közölte, hogy Scott Bessent pénzügyminiszter és Howard Lutnick kereskedelmi miniszter dolgoznak a válaszon.

Kínából hatalmas mennyiségű árut importálunk – talán itt az ideje, hogy átgondoljuk ezt a gyakorlatot.

„Kérlek, formáld át a szavaimat a saját stílusodban” – kérte az elnök.

Egy Fehér Házi hivatalnok véleménye szerint a kínai bejelentés váratlanul, mindenféle előzetes konzultáció nélkül történt, és főként az a szándéka, hogy Kína megszerezze a globális technológiai ellátási lánc fölötti irányítást.

Kína már korábban is felhasználta a ritkaföldfémeket tárgyalási fegyverként: az áprilisi korlátozások sokkolták a piacokat, és végül hozzájárultak a júniusi kereskedelmi fegyverszünethez.

Elemzők véleménye szerint az Egyesült Államok reagálásként növelheti a vámok mértékét, szigorúbb exportkorlátozásokat vezethet be a kínai technológiai cégek ellen, valamint gyorsíthatja a ritkaföldfémek kitermelésére és feldolgozására irányuló fejlesztéseit.

Jelenleg az Egyesült Államokban a kínai importtermékekre kivetett vámok 30-50% között változnak, míg Kína az amerikai exporttermékekre átlagosan 33%-os vámot alkalmaz.

A kínai döntéshozók szerint a legfrissebb lépés részben válasz Washington technológiai exporttilalmaira, ugyanakkor elsősorban stratégiai manőver, amelynek célja Hszi Csin-ping befolyásának növelése Trump felett.

A múlt hónapban Madridban zajló tárgyalások során Ho Li-feng, Kína miniszterelnök-helyettese határozottan a vámok és exportkorlátozások teljes eltörlését szorgalmazta. E követelés megerősítéseként lépett életbe az új, a ritkaföldfémekre vonatkozó szabályozás.

Kína újonnan bejelentett szabályozásai a katonai célokra is felhasználható anyagokat is érintik. A kínai minisztérium közleménye szerint az ilyen felhasználásra szánt eszközök esetében általában nem fognak engedélyezni. Ez a lépés tovább szélesíti az eddigi korlátozásokat, amelyek már eddig is globális szinten komoly problémákat generáltak.

A félvezetőgyártás területe különösen érzékeny a hasonló intézkedésekre, hiszen egy rendkívül bonyolult és tőkét igénylő iparágról van szó, ahol amerikai, tajvani, japán és holland vállalatok szoros együttműködésben dolgoznak. Az Egyesült Államok a Trump- és Biden-kormányzatok alatt is elindított különféle támogatási programokat a hazai chipgyártás ösztönzésére, ezek azonban még mindig a fejlődés korai szakaszában tartanak.

Kína jól tudatában van ennek a gyengeségnek, és úgy tűnik, bátran kihasználja azt.