Kiszivárgott információk szerint háttérhatalmak befolyásolhatják Trump elnöki döntéseit: vajon képes lesz-e teljesen önállóan irányítani az országot? - Pénzcentrum
Bill Clinton 1993-ban, elnöksége kezdetén, szembesült a kötvénypiaci "önbíráskodókkal", akik a kormányzati kiadások növelését büntették, ami radikális gazdasági intézkedésekhez vezetett. Donald Trump is hasonló kihívásokkal találkozott, amikor hivatalba lépésekor rekordszintű államadóssággal és emelkedő kötvényhozamokkal kellett megküzdenie, hogy megvalósíthassa gazdasági reformjait. A kötvénypiacok világszerte egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a kormányokra, mivel a növekvő adósságok és a gazdasági bizonytalanság fokozódik, ezzel szemben a döntéshozóknak rugalmasan kell reagálniuk a piaci környezet változásaira.
Amikor Bill Clinton 1993-ban megkezdte első elnöki ciklusát, egy váratlan kihívás elé nézett, amelyet egy meglepő ellenfél, az államkötvény-kereskedők jelentettek számára. Az előző évtized alacsony adókulcsai és a magas védelmi kiadások együttesen oda vezettek, hogy az amerikai adósság mértéke megduplázódott a gazdasági teljesítményhez képest. Clinton és tanácsadói aggodalommal figyelték a "kötvénypiaci önbíráskodókat" – így hívják azokat, akik a kormány költekezését szankcionálják – mert tartottak attól, hogy ezek a befektetők az új demokrata kormányzatra is célzott támadást indíthatnak.
A szakértők úgy vélik, hogy az amerikai államkötvények iránti kereslet csökkenése jelentős mértékben növelheti a hitelfelvétel költségeit. Ez a jelenség pedig gátat szabhat a gazdasági növekedésnek, sőt, komoly kockázatot jelenthet a pénzügyi stabilitásra nézve. Clinton elnöknek szomorúan kellett szembenéznie ezzel a helyzettel, és népszerűtlen döntéseket hozni: az adók emelésére és a költségvetési kiadások csökkentésére volt szükség a gazdasági egyensúly helyreállítása érdekében.
Eléggé csalódottan tért vissza, miközben az járt a fejében, hogy egy nehéz háromszereplős versenyben jelentős fölénnyel megnyerte a választást. Most azonban úgy tűnik, hogy néhány kötvénykereskedő irányítása alá került.
- mondta Alan Blinder, Clinton egyik legközelebbi gazdasági tanácsadója, aki később a Federal Reserve alelnöke lett. "Sokan elgondolkodunk rajta, vajon visszatérnek-e a kötvénypiaci önbíráskodók egy második fejezet erejéig."
Amikor Donald Trump január 20-án hivatalba lépett, a kötvénypiaci önbíráskodás újbóli megjelenésétől való félelmek ismét felmerültek, több piaci szakértő szerint. Ezúttal azonban a gazdasági mutatók még riasztóbbak voltak, mondták. Az amerikai adósság a GDP arányában közel 100%-ra emelkedett, ami kétszerese a Clinton-korszakbelinek. Ha nem történik változás, 2027-re várhatóan meghaladja a második világháborút követő rekordokat, amikor a kormány masszívan eladósodott a háborús erőfeszítések finanszírozása érdekében.
Az államkötvények hozamai, amelyek invers kapcsolatban állnak az árakkal, jelentős emelkedést mutattak. A 10 éves amerikai államkötvény hozama több mint egy százalékponttal emelkedett a szeptemberi mélypont óta - ez figyelemre méltó növekedés egy olyan mutató esetében, ahol akár a legkisebb eltérések is kulcsszerepet játszanak.
Trumpnak, akárcsak Clintonnak, olyan kihívásokkal kellett szembenéznie, amelyekhez a kötvénypiaci öngyilkosok jelentős akadályokat jelentettek politikai elképzelései megvalósításában - állítják volt amerikai és nemzetközi politikai vezetők, akik pályafutásuk során a piaci zűrzavarral találták magukat szemben.
A Reuters közel két tucat prominens politikai döntéshozóval, közgazdásszal és befektetővel készített interjút. Az érintettek között szerepeltek Trump tanácsadói, egy egykori olasz miniszterelnök, valamint görög és brit pénzügyminiszterek is. Az interjúk célja az volt, hogy feltérképezzék a kötvénypiac összeomlásait a világ különböző régióiban az 1980-as évek óta, és ezzel értékeljék a Trump hivatalba lépése utáni potenciális turbulencia kockázatát.
Az elemzés során több figyelmet érdemlő mutatóra bukkantak, amelyek aggasztó jeleket sugallnak a kötvénykereskedők számára. Az amerikai szövetségi adósság már meghaladja a 28 billió dollárt, ami éles kontrasztot mutat Trump 2017-es hivatalba lépésekor regisztrált kevesebb mint 20 billióval. Nem csupán az Egyesült Államokban, hanem világszerte is emelkedik az állami adósság, és a becslések szerint 2024-re a globális államadósság először lépi át a 100 billió dolláros küszöböt. Ez a tendencia fokozott aggodalmat kelt a befektetők körében.
"Fennáll a kockázata annak, hogy a kötvénypiaci önbíráskodók aktivizálják magukat" - nyilatkozta Matt Eagan, a Loomis Sayles portfóliókezelője, aki 389 milliárd dollárnyi vagyont irányít. "A valódi kérdés csupán az, hogy mikor következik be ez a lépés."
A szakértők úgy vélik, hogy Trump némi védelmet élvez az amerikai dollár globális tartalékvaluta státusza és a Fed válsághelyzetekben tanúsított, már jól bevált piaci beavatkozási képessége miatt, ami azt jelenti, hogy az amerikai adósságnak mindig van vevője. Más országok azonban nagyobb azonnali kockázatnak vannak kitéve, részben azért, mert Trump kereskedelmi politikái várhatóan visszafogják a növekedésüket - mondták a szakértők.
Európa néhány legnagyobb gazdasága, köztük Nagy-Britannia és Franciaország, az utóbbi időben nyomás alá került a kötvénypiacokon. A Reuters elemzése a múltbeli válságokról azt mutatta, hogy nehéz megjósolni, mi vált ki kötvénypiaci eladási hullámot. A probléma egy része, hogy a piaci jelzések értelmezése eltérő lehet.
Egy bizonyos pillanatban azonban, ha pánik törne ki, a helyzet gyorsan kicsúszhat a kontroll alól, és ilyenkor gyakran komoly beavatkozásra van szükség a stabilitás helyreállítása érdekében. Robert Rubin, Clinton pénzügyminisztere és a Goldman Sachs egykori társelnöke figyelmeztetett arra, hogy a kötvénypiac "rendkívül gyorsan nagyon nehéz helyzetet teremthet" Trump számára a tervezett intézkedések végrehajtásában, ha a kamatok drámai emelkedése recessziós időszakot vagy pénzügyi válságot idézhet elő.
A fenntarthatatlan állapotok hosszú ideig fennmaradhatnak, amíg hirtelen, brutális módon meg nem oldódnak. Mikor jön el az a fordulópont? Fogalmam sincs
