Köves Slomó: A zsidó közösség számára elengedhetetlen, hogy megőrizze politikai semlegességét, és ne köteleződjön el egyetlen politikai irányzat mellett sem.

A Magyar Hangnak adott interjúban Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija értékelte a Sorsok Háza projekt kormányzati elkaszálását, a magyar zsidó felekezetek közötti feszültségeket, valamint Izrael jelenlegi háborús helyzetét és a nemzetközi kritikák jogosságát is.

Köves Slomó véleménye szerint a kormány 2023 őszén hozott döntése, amellyel leállította a Sorsok Háza projektet, nem volt meglepetés. „Egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány részéről hiányzik az a szükséges elkötelezettség, ami a projekt folytatásához elengedhetetlen lett volna” – nyilatkozta a Magyar Hangnak adott interjújában.

A Sorsok Háza projekt kapcsán Köves Slomó nem rejtette véka alá csalódottságát. Bár a szakmai koncepció kész volt, és számos interjú elkészült, a kezdeményezés évekig nem haladt előre. "Nagyon úgy tűnik, feleslegesen" - fogalmazott, rámutatva, hogy a projekt elkaszálása elszalasztott lehetőség volt, amely "szakmai szempontból mindenképpen" csalódás. Az együttműködés nehézségeit részben személyes feszültségekkel magyarázta, külön kitérve Schmidt Mária szerepére:

Nehéz úgy együtt dolgozni, ha erős személyiségek dolgoznak együtt, és természetesen megjelennek személyes célok és szempontok is.

Az épület jövőjéről szólva hangsúlyozta, hogy előbb-utóbb valaminek történnie kell vele, különösen annak fényében, hogy a holokauszt emlékének méltó helyet kell találni, amit a mai világpolitikai helyzet is sürget.

Az interjú során kiemelt téma volt a magyar zsidó közösség belső dinamikája, különösen a Mazsihisz és az EMIH közötti feszültségek. Köves megjegyezte, hogy az utóbbi időszakban "úgy tűnik, a hangnem egy kicsit enyhült, és csökkent a nyílt konfliktusok száma." Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a múltban ezek a nézeteltérések mélyreható ellentéteket szültek.

Az ortodox és neológ irányzatok közötti eltérések részletes tárgyalására került sor, kiemelve, hogy a neológia manapság "a XIX. század társadalmi és politikai körülményeinek terméke," és ennek a modellnek a jövőbeli fenntarthatósága több szempontból is kérdéses. Ezzel szemben a chábád mozgalomról úgy nyilatkozott, mint egy olyan stabil értékrendet nyújtó rendszer, amely viszonylag független a külvilág hatásaitól, és nem csupán az ortodox zsidóságnak, hanem szélesebb közönségnek is releváns.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök véleménye szerint az izraeli-gázai konfliktusban az izraeli kormány nem csupán reagál a támadásokra, hanem aktívan védekezik azok ellen. Kiemelte, hogy az antiszemitizmus új megnyilvánulásai sokszor emberi jogi álarc mögé bújnak, és ezeket határozottan el kell ítélni. Magyarországra érkezésével kapcsolatban pedig úgy fogalmazott:

Szeretném hangsúlyozni azt a különleges magyar gesztust, hogy éppen a látogatás időpontjában jelentették be a kormány döntését az ICC-ből való kilépésről. Orbán Viktor és Benjámin Netanjahu között rendkívül szoros és baráti kapcsolat áll fenn, amely nemcsak a két politikai vezető viszonyát jellemzi, hanem a két ország közötti szövetséget is erősíti. Ezt a köteléket egy esetleges kormányváltás után az új vezetés is bátran felhasználhatja és építheti tovább.

Hozzátette, az izraeli miniszterelnök a magyar kormány részéről a "legméltóbb fogadtatásban részesült"

Zárásként a Tisza Párt esetleges kormányra jutásáról és az EMIH-szel való viszonyáról Köves megjegyezte, hogy:

Fontos számunkra, hogy a döntéshozói pozícióban lévő szereplőkkel valódi párbeszédet folytassunk, és közösen keressük meg a közös nevezőt. A zsidó közösség számára elengedhetetlen, hogy megőrizze függetlenségét, és ne köteleződjön el egyetlen politikai irányzat mellett sem.

Kijelentette: "Jelenleg nem áll közvetlen kapcsolatban a Tiszával, azonban ha bármilyen változás következne be az ország vezetésében, ez valószínűleg nem hatna a mi nézőpontunkra."