Kvíz, kritika, képzőművészet – Muhi Sándor alternatív tanítási módszerei Muhi Sándor nem csupán a klasszikus oktatás keretein belül mozog, hanem egyedülálló módon ötvözi a tudást és a kreativitást. Az általa vezetett órák során a diákok nem csupán passzí
"Nem jó az, ha a kritikus egyfajta művészetkritikai patológiában szenved" - idézi Tibori Szabó Zoltán E. Szabó Ilonát. Eszerint minden alkotásban van valami szép, valami jó, amit észre kell venni és kiemelni. Hasonlóan gondolkodik, él és alkot Muhi Sándor grafikusművész, kritikus, fotóriporter. Legújabb, Az alkotó társra vágyik című kötetének bemutatóján erről is szó esett a 16. Kolozsvári Magyar Napokon.
A szerdai hőség elől a Minerva Galériába menekülőket hűvössel és klasszikus zenével fogadta a Jókai utcai pincehelyiség. A gyanútlan érdeklődők nem sejthették ekkor még, hogy nem feltétlen hagyományos könyvbemutatón fognak részt venni. Tibori Szabó Zoltán újságíró, házigazdai minőségében először Muhi Sándorról beszélt. - Nyugodtan elmondhatjuk, hogy Szatmárnémeti, a Partium és egész Erdély művészetkritikájának és művészeti tevékenységének lelkiismerete, merthogy nemcsak alkot, hanem véleményt is nyilvánít. Megvan hozzá a művészettörténészi felkészültsége - részletezte a házigazda. Kiderült az is, Muhi Sándor soha nem tudott elmenni egy arányosan díszített templom vagy cifra palota előtt, hogy azt ne vegye tudomásul és ne mondjon róla véleményt. Tibori hozzátette: Muhi határozottan és élesen áll ki a giccs ellen, ha esetleg műkritikusi patológiába esett volna valaha, akkor is csak a giccset bírálta.
Két különleges könyv kerül most a figyelem középpontjába, melyek között pontosan negyven év elteltével találkozhatunk. H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója és Az alkotó társra vágyik című könyv szerkesztője, így kezdte el beszámolóját. Nem csupán a szerzők közötti kapcsolat fűzi őket össze, hanem az a közös kiadó is, amely mindkettőjük munkáját életre hívta. A negyven évvel ezelőtt napvilágot látott kötet Balla József monográfiája, amely a Kriterion sorozat részeként vált ismertté. A beszélgetés során kiderült, hogy ha Muhi Sándor nem vállalta volna el a könyv megírását, Balla József életművéről valószínűleg ma sem lenne egy átfogó és részletes írás.
A rendezvény folytatásában Tibori Szabó Zoltán és H. Szabó Gyula után a szót Muhi Sándor vette át, ezzel egy különleges pillanat következett. Muhi Sándor felállt, és a közönség felé lépve kezdett el beszélni. - Elnézést, hogy hátat fordítok, de én tanárként a hallgatósághoz szeretnék szólni - indította mondandóját Muhi, köszöntve a házigazdát és a kiadót. Amikor a grafikus megkezdte a beszédét, rögtön érkeztek a felkérések különböző kiállítások megnyitására. - A kiállításmegnyitók általában megszokott keretek között zajlanak: mindenki szépen felöltözik, felsorakozik, ott van a mikrofon és az állvány, hiszen sokszor még filmfelvétel is készül. Amikor ezt tapasztaltam, nem éreztem kedvet a hagyományos ceremóniához, így gyorsan otthagytam a mikrofont és az ünneplőbe öltözött résztvevőket, és inkább a műalkotásokról kezdtem el beszélni, ami számomra rendkívül természetes, hiszen ez az én területem - osztotta meg gondolatait Muhi Sándor. A grafikus-rajztanár nem csupán könyvekben, hanem a digitális térben is megosztja tudását, pedagógiai tapasztalatát játékos formában alkalmazza a művészet oktatásában. Muhi Sándor a Facebookon kvízversenyeket szervez, ahol a felnőttek újra gyermeki lelkesedéssel versenyeznek, izgalommal várva a digitális oklevelet, amelyet tőle kapnak.
Az alkotó egy különleges társra lelve arra vállalkozik, hogy elsősorban szatmári művészek és azok alkotásai köré építse mondanivalóját. Célja, hogy véleményeivel és elemzéseivel elmélyítse az emberek képzőművészeti ismereteit, és segítsen nekik jobban értékelni a művészetet. Muhi Sándor megjegyzése szerint napjainkban erre kiemelkedő szükség van, hiszen egy olyan világ, ahol a művészet háttérbe szorul, elgépiesedett és lehangoló lenne.
