A határidő sajnos lejárt, és a kormány még mindig adós a teljes EU-s minimálbér irányelv implementálásával.
Idén a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Zlati Róbert, is hozzájárult ahhoz a megállapodáshoz, amely három évre szól, és jövőre a minimálbér 9 százalékos, valamint a garantált bérminimum 7 százalékos emelését biztosítja. Az elnök kifejezte sajnálatát, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet nem elég stabil ahhoz, hogy a munkáltatói oldal szélesebb körű korrekciót vállaljon. Ezt a tájékoztatást a MASZSZ tette közzé közvetlenül az aláírási ceremónia után.
Az elnök felhívja a figyelmet: az európai irányelv generálta kormányrendelet szerint a minimálbérnek 3 éven belül el kell érnie a rendszeres bruttó kereset 50 százalékát. A megállapodás átültetésének határideje november 15-én lejárt, ám a munka nagyobb része még hátra van, a kötelezettségeknek legfeljebb a fele került bele a kormányrendeletbe.
A 2026-os évre tervezett 13%-os, valamint a 2027-es évre vonatkozó 14%-os minimálbér-emelés a megállapodás alapját képező előrejelzések teljesüléséhez kötődik. A garantált bérminimum ügyében azonban három évre szóló megállapodás nem jött létre, mivel a munkáltatók a jelenlegi gazdasági bizonytalanságok miatt nem akarták vállalni a szerintük túlzott követelmények teljesítését – nyilatkozta Zlati Róbert. Az elnök hangsúlyozta, hogy ilyen nagyságrendű emelésekről sem lehetett volna egyezségre jutni az EU minimálbér irányelve nélkül, amely alapján a szociális partnerek által támogatott módon kormányrendeletbe került, hogy a minimálbér 2027. január 1-jére elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át.
A jelenleginél kiszámíthatóbb gazdasági környezetben is kockázatos a feleknek 3 évre előre kőbe vésni a béremelési számokat, a szakszervezetek mégis többet reméltek a most kialkudottnál - közölte Zlati Róbert a béremelési megállapodás ünnepélyes aláírását követően.
- Ez azonban nem azt jelenti, hogy elégedettlenek lennénk, hiszen úgy látjuk, hogy az egyezség egy nagyon jó célt szolgál, és ilyen mértékű emelésről nem lett volna szó, ha nem létezik a korábban említett európai minimálbér megállapodás, amelyet a magyar jogrendszerbe is át kell ültetni - szögezte le az elnök. Hozzátette, megérti, mégis sajnálja, hogy a munkáltatók óvatosak voltak, nem vállalták a garantált bérminimum előre rögzített emelését.
Az átültetési határidő november 15-én lejárt, és a magyar kormány egy rendelet révén csak részben teljesítette a szükséges feltételeket. Pozitívumként értékelhető, hogy a munkabérhez közvetlenül kapcsolódó előírások időben bekerültek a hazai jogi keretek közé. Továbbá, jelentős előrelépés, hogy a minimálbér megállapítása során eddig megszokott megállapodásos alap helyett a Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fóruma (VKF) került jogszabályi szintre, ami a jövőbeni egyeztetéseket jogilag stabilabbá teszi. Zlati Róbert hangsúlyozza, hogy ezek a változások kedvező irányba mutatnak.
A MASZSZ elnöke úgy véli, hogy az előírásoknak csupán a felét sikerült megvalósítani, ezért még hátra van egy kulcsfontosságú elem a hazai átültetési eljárásban: a munkahelyek kollektív szerződéssel való lefedettségének jelentős emelése. A szövetség azt várja el, hogy a kormány készítsen egy cselekvési tervet e cél elérésére, amely során figyelembe veszi a szociális partnerek szakmai javaslatait.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség határozottan hiszi, hogy az irányelvben megfogalmazott célok teljes körű megvalósítása csak a helyi és országos szociális párbeszéd újjáélesztésével lehetséges. E folyamat révén az érdekegyeztetés javíthatja a kormányzati intézkedések hatékonyságát és társadalmi támogatottságát is. Ezért a MASZSZ bízik abban, hogy a kormány hajlandó lesz partnerré válni az érdekegyeztetés megújításában, ezzel hozzájárulva az európai szociális modell kibővítéséhez.
Annak ellenére, hogy a közelmúltban történt némi előrelépés egyebek között a VKF egyeztetési gyakorlatában - a korábbiaknál konstruktívabbnak tűnik a kormány oldal hozzáállása, s az ígéretek szerint további szakértői munkacsoportok is alakulnak - ezek egyelőre nem érik el az elvárható, illetve megfelelő szintet. Zlati Róbert szerint elkeserítő az is, hogy az irányelv számos rendelkezését, többek között a munkaügyi ellenőrzések bővítését, valamint a közbeszerzések szociális kötöttségeinek erősítését célzó szabályokat sem ültették át a magyar jogba.
