A napelemek lemerítése egyre inkább aggasztó jelenséggé válik. A beruházások előtt álló projekteket számos akadály nehezíti, még akkor is, ha az Orbán-kormány szóbeli támogatásáról biztosítja a közvéleményt. Az ilyen ellentmondások csak tovább bonyolítják
A kormány által hangoztatott érvek, amelyek szerint a hazai közműhálózat már nem képes további naperőművek integrálására, szakmai elemzésekre hivatkozva megkérdőjelezhetőek. A hálózat leterheltsége jelenleg körülbelül 50 százalékos, ami azt jelzi, hogy van még kapacitás. Azok a félelmek, miszerint Magyarországon az elmúlt évtized során kiépült, immár több mint 7400 MW napelemes kapacitás túlságosan egyoldalú lenne, Kiss Ernő szerint alaptalanok. A napelemes beruházásokra pályázó magánszemélyek és cégek, saját kockázatukra, még a nehéz piaci helyzet ellenére is látnak potenciális nyereséget. Különösen fájdalmas számukra, hogy az Ukrajna ellen indított orosz agresszió következtében megugró árak ellenére a gyors hálózati csatlakozások nem kaptak zöld utat. A napelemes energia, az atom mellett, továbbra is a kormány energiastratégiájának egyik alappillére, amely 2030-ra 12 ezer MW napelemes kapacitást céloz meg. Ezzel szemben a hagyományos, atom- és gáztüzelésű erőművek állami finanszírozásból épülnének. Fontos megjegyezni, hogy bár a 7400 MW-nyi napelemes kapacitás elvileg elegendő lenne a hazai áramigény teljes kielégítésére, a termelés ingadozása miatt valójában csak a belföldi fogyasztás 14 százalékát képesek fedezni.
Az MNNSZ elnöke szerint szélturbinából akár a napelemekkel megegyező teljesítmény is kiépülhetne, ami jól ellensúlyozná a napelemek váltakozó termelését. De az olyan megújulók, mint a földhő, a biogáz vagy a biomassza, szintén szükségesek - fogalmazott. Számos államban megújuló-alapon, nukleáris blokk nélkül is kiegyensúlyozott az áramellátás - tette hozzá. A meglévő Paksi Atomerőművet - már csak a mostanság gyakran emlegetett "sötétszélcsendes" időszakok áramellátása szempontjából - sem ellenzi, Paks 2 kapcsán viszont az évtizedes késedelmet és a beláthatatlan kivitelezési időt említette. A szintén tervezett, állami gázblokkokat viszont a lehető legdrágább áramtermelési beruházásoknak tartja, amelyek ellentétesek a Magyarország által vállalt légszennyezés-csökkentési célokkal is - véli.
Bár a napelemekhez csatlakozó akkumulátorok képesek kiegyensúlyozni az áramtermelés folyamatát, az állam sajnos sok befektetőt elutasít, akik az áramtárolás irányába lépnének. Eddig csupán olyan akkumulátorokat engedélyeztek, amelyek nem igényelnek új hálózati csatlakozást. Így a két rendszer együtt csak a naperőművek számára kijelölt kapacitásig tudja táplálni az áramot a hálózatba, ami jelentősen korlátozza a potenciális előnyöket. Ráadásul a hazai energiaszektorban működő vállalatokra kivetett, immár 41%-os Robin Hood-adó egyre nagyobb versenyhátrányt jelent a szomszédos országok befektetőivel szemben. Ezek a korlátozások nemcsak az árambehozatalt növelik, hanem csökkentik az adóbevételeket, a munkahelyek számát, az energiafüggetlenség lehetőségeit, valamint a hazai cégek versenyképességét is. Ezt a helyzetet tükrözi a hazai nagykereskedelmi áramárak legutóbbi, uniós rekordokat döntögető emelkedése is – emelte ki a szakember előadásában.
Jelen korlátok között a napelemes beruházók főleg a hálózatra nem kapcsolt, saját célú rendszerekre összpontosítanak. Ez, a nagy áramigényű gyárak folyamatos megjelenése tükrében, nem kis feladat. Hasonlóképp követik a háztáji napelemtelepítési lehetőségeket, amelyek hálózati csatlakozási lehetőségét, a tavalyi tilalom után, az ország területének 93 százalékán, a kormány, idéntől, újból engedélyezte.
Kiss Ernő előadásán hangsúlyt kapott az MNNSZ, a Magyar Napelem Iparági Egyesület, valamint a Magyar Szélenergia-ipari Társaság által megfogalmazott szakmai ajánlások is. E javaslatok között szerepel, hogy sürgős határidőket állapítsanak meg a napelemek állami elővásárlási jogával kapcsolatban. Emellett arra is ösztönzik a hatóságokat, hogy támogassák a már korábban finanszírozott napelemes projekteket a szabad piacon való megjelenésük érdekében. Kérik továbbá az átmeneti mentesítést a csereterület-biztosítási kötelezettség alól, valamint a szélerőművek magassági korlátainak, továbbá a katonai radarokhoz és repülőterekhez viszonyított távolsági előírások feloldását. A javaslatok között szerepel a megújuló energiaforrások termelésének ingadozásához igazodó rendszerhasználati díjak kidolgozása, a megújulóenergiás beruházások számára "gyorsított" területek kijelölése, valamint az adminisztrációs folyamatok felgyorsítása is.
A konferencián további, szakmai felszólalók ismertették a megújulók telepítésének műszaki-gazdasági feltételeit. Az Energiaügyi Minisztérium tervezett felszólalását - ismereteink szerint az utolsó pillanatban - lemondta.
