Az év hüllője élénk színeivel hatékonyan távol tartja a ragadozókat - Magyar Mezőgazdaság.
2025-ben a sárgahasú unka kapta meg az év kétéltűje címet – értesült az MTI a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményéből.
A sárgahasú unka Magyarországi fennmaradása több tényező miatt is veszélyben forog, ezért választotta az egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2025-re az év kétéltűjének - áll a közleményben.
Az MME tájékoztatása alapján a sárgahasú unka védett faj, amelynek természetvédelmi értéke 50 ezer forint. Ez a kis élőlény robusztus testalkatáról ismert, és általában 4-6 centiméter hosszúra nő. A sárgahasú unka igazi kis bátorságot sugároz, és a békák között különleges helyet foglal el.
A bőrmirigyek által termelt méreganyagok védelmet nyújtanak a ragadozók ellen, így ezek az állatok ritkán kerülnek támadás alá. Az unkaméreg érintkezve a nyálkahártyával irritációt és gyulladást idézhet elő, ami komoly kellemetlenségeket okozhat.
Veszélyhelyzetben a lény felfeszíti végtagjait és homorítja a fejét, ezzel felfedve alsó oldalának figyelmeztető, mérgező színét. Ezt a különleges reakciót "unkareflex"-nek nevezik.
A sárgahasú unka, amelyet régebben "hegyi unka" néven is emlegettek, elsősorban Közép- és Dél-Európa hegyvidékeinek jellegzetes lakója. Magyarországon elterjedése szigetszerű, és főként a dunántúli területekre, valamint a Dunától keletre eső középhegységekre és dombvidékekre korlátozódik. Jellemzően 300 méter tengerszint feletti magasságban találkozhatunk vele.
A tavaszi napfény első sugaraitól kezdve egészen az őszi színek megjelenéséig a vízpart, vagy annak közvetlen környezete a kicsiny élőlények kedvenc otthona. Leginkább a kisméretű, időszakos pocsolyákban, az erdészeti utak keréknyomaiban és a vizesárkokban találkozhatunk velük, ahol a természet rejtett zugai várják, hogy felfedezzék őket.
Tápláléka elsősorban vízi rovarokból, lárvákból, csigákból, pókokból áll, ebihalai viszont főleg algával táplálkoznak.
A nőstény békák különleges módon, csomókba rendezve helyezik el petéiket, melyek száma 50 és 100 között változik. Ezt a vízinövényekhez vagy más vízi környezetben található tereptárgyakhoz rögzítik. Az ebihalak fejlődése 1,5-2 hónapot vesz igénybe, míg végül kisbékává alakulnak.
Az MME hangsúlyozza, hogy...
Magyarországon a szóban forgó faj állományai viszonylag csekély egyedszámmal rendelkeznek, és jellemzően sérülékeny élőhelyeken találhatók. Az általuk kedvelt időszakos kisvizek idő előtti kiszáradása sajnos egyre gyakoribb problémává válik. E jelenség hátterében a fokozódó nyári aszályok mellett a zárt, öreg erdők kivágása vagy megváltoztatása is áll.
Az egyesület szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy az erdei utak keréknyomaiban élő organizmusok gyakran a munkagépek áldozataivá válnak.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) tájékoztatása szerint 2010 óta Magyarországon tilos a betegséget terjesztő keleti unka kereskedelme.
