Magyar tudósok felfedezték, hogy a maszk viselése nem csupán a járványügyi védelem miatt lényeges, hanem a beszélgetések során is fontos szerepet játszhat. Az ő kutatásuk rávilágít arra, hogy a maszkok segíthetnek csökkenteni a légúti fertőzések terjedésé
Friss tudományos kutatások újabb bizonyítékokat szolgáltatnak arról, hogy a maszkok viselése nem csupán a járványügyi intézkedések szempontjából fontos, hanem a mindennapi beszélgetések során is hatékonyan csökkentheti a légúti fertőzések terjedését. A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem közreműködésével készült tanulmány eredményeit egy neves nemzetközi tudományos folyóirat tette közzé.
A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem közös projektje során végzett kutatás célja a beszéd közben a levegőbe jutó részecskék méretének és mennyiségének feltérképezése volt, valamint annak vizsgálata, hogy a különböző típusú arcmaszkok hogyan képesek ezeket kiszűrni. A kutatók a környezeti fizika, az aeroszolokkal foglalkozó tudományág és az orvostudomány legújabb felfedezéseit egyesítették munkájuk során. Érdekes szempont, hogy a kutatásban középiskolás diákok is aktívan részt vettek, akik jelentős szerepet játszottak a kísérletek lebonyolításában és az adatok elemzésében, ezzel is hozzájárulva a tudományos közösség fejlődéséhez.
A kutatók 28 egészséges önkéntest vizsgáltak egy speciálisan kialakított, zárt mérőkabinban, nagyfelbontású részecskespektrométer segítségével. A résztvevők maszkkal és maszk nélkül is beszéltek, miközben a kilélegzett részecskéket mérték.
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a kilélegzett szubmikronos (10-6 m alatti) részecskék méreteloszlása minden résztvevő esetében hasonló mintázatot mutat, azonban a kibocsátott mennyiségek között jelentős eltérések figyelhetők meg – akár százszoros különbségek is előfordulhatnak. Érdekes módon, a beszéd hangereje jelentős hatással van a kibocsátott részecskék számának alakulására: minél hangosabban beszél valaki, annál több részecske jut a levegőbe.
A kutatás során három népszerű maszk típust elemeztek: az FFP2, a sebészeti maszkok és a kétszövetes pamutmaszkok hatékonyságát és jellemzőit.
Az eredmények alapján:
* Az FFP2 és sebészeti maszkok valós használat során is kiválóan szűrték még a legkisebb (egy mikrométernél is kisebb) részecskéket is, átlagosan 80%-os hatékonysággal.
A textilmaszkok esetében a hatékonyság csupán 50-60% körüli értékeket mutatott, ami jelentős mértékben függött attól, hogy mennyire pontosan illeszkedett a maszk az arc formájához.
A legújabb kutatások új fényt derítettek arra, hogy a helyesen viselt sebészeti vagy FFP2 maszk nem csupán köhögés vagy tüsszentés esetén nyújt védelmet, hanem még a normál hangerőn folytatott beszélgetések során is jelentős mértékben csökkenti a potenciálisan fertőző részecskék levegőbe jutását. Ez különösen lényeges lehet zárt terekben vagy egészségügyi intézményekben, ahol a fertőzés kockázata fokozottan fennáll.
Az üzenet tehát világos: a megfelelően viselt maszk továbbra is az egyik leghatékonyabb, egyszerű eszköz a fertőzések megelőzésére, különösen beltéri és közeli kontaktusok esetén.
A magyar kutatók által elért áttörő eredmény a neves Nature folyóirat Scientific Reports szekciójában került publikálásra, ezzel is hangsúlyozva a nemzetközi tudományos közösség iránti elköteleződésüket.
