Már 1,8 millió francia állampolgár csatlakozott ahhoz a petícióhoz, amely az acetamiprid használatának betiltását követeli.

Egyre nagyobb mértékben emelkedik a francia állampolgárok ellenállása a Duplomb-törvénnyel szemben. Csak ezen a héten félmillió új aláíró csatlakozott a petícióhoz, így a támogatók száma már elérte az 1 millió 800 ezret. Ezen kezdeményezés célja, hogy megakadályozza, hogy a francia parlament lehetőséget adjon a neonikotinoid jellegű növényvédő szerek, például az acetamiprid használatára, amelyet Franciaország már korábban betiltott. Míg az Európai Unió más országaiban 2033-ig engedélyezett e vegyület alkalmazása, a petíció aláírói a július 8-án elfogadott törvény visszavonását követelik, amelyet Laurent Dupont terjesztett elő.

Majdouline Sbaï, a francia zöldpárt képviseletében az Európai Parlamentben ülő politikus, azt hangsúlyozta, hogy a helyzet kulcsfontosságú aspektusa, hogy hazája más uniós tagállamokkal kellett volna kapcsolatba lépjen, és a közérdek érdekében a tilalom egységesítését kezdeményeznie. Ezzel szemben Franciaország éppen az ellenkező irányba mozdult el: az engedélyezési folyamatokhoz való alkalmazkodásra helyezte a hangsúlyt.

Franciaország azért kívánja engedélyezni ezt az anyagot, hogy a hazai gazdák ne szenvedjenek hátrányt az olyan uniós termelőkkel szemben, akik már alkalmazhatják a szert. Régebbi kutatások során megállapították, hogy ez a vegyület számos élőlényre, beleértve a beporzó rovarokat és a kártevők természetes ellenségeit, kedvezőtlen hatással lehet, ami az állatok viselkedésének megváltozásához vezethet.

Céline Imart, a francia EPP-képviselő, elkötelezetten dolgozik a Zöld Paktum rejtelmeinek feltárásán. Meggyőződése, hogy a büntető intézkedések nem jelenthetnek megoldást, csupán tovább súlyosbítják a gazdálkodók helyzetét. Szerinte a bizalomnak kellene a középpontban állnia, és a fenntartható mezőgazdaság elősegítése érdekében a jó minőségű termelés ösztönzése elengedhetetlen. E két cél nem zárja ki egymást, hanem éppen ellenkezőleg, harmonikusan kiegészíthetik egymást.

A franciaországi diskurzus nem csupán a méhekre és a ragadozó állatokra gyakorolt negatív következményekről szól, hanem az emberi egészség védelméről is, hiszen a vizsgált anyag hatással lehet a magzat idegrendszeri fejlődésére. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) jelenleg óvatos megközelítést alkalmaz. Tavaly arra a megállapításra jutottak, hogy további kutatási adatokra van szükség a korábbi vizsgálatok mellett.