Már a fél Európai Unió a magyar kormány irányvonalát követné a migrációs ügyekben.
Az Európai Unió hamarosan megkezdheti migránsokat fogadó központok létrehozását határain kívül, amelyet a svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson szorgalmaz annak érdekében, hogy kezeljék a visszautasított menedékkérők helyzetét. A kezdeményezés akár márciusban életbe léphet, és az a célja, hogy visszaszorítsa azokat a szabálytalan migránsokat, akik a visszautasított menedékkérelmek ellenére az EU területén maradnak - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök már régóta olyan nézeteket vall, amelyek mostanra a svéd kormányfő és számos más uniós tagállam álláspontjává váltak. A lényegi különbség csupán annyi, hogy Magyarországot emiatt folyamatosan büntette Brüsszel, míg most, a migrációs válság súlyosbodásával, egyre több ország kezd egyetérteni ezzel a megközelítéssel. A svédek mellett a görögök, osztrákok, románok, szlovákok és dánok is támogatják azt az elképzelést, hogy a bevándorlóknak az EU-n kívül kellene várakozniuk. Legutóbb a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) is arra összpontosít, hogy meg kell szüntetni a migrációs nyomást. Azonban kérdéses, hogy Friedrich Merz pártja csupán egy figyelemfelkeltő kampányfogásra bukkant, vagy ha hatalomra kerül, valóban tett lépéseket tervez a helyzet kezelésére a közelgő választások után.
Az EU adatai szerint a visszautasított migránsoknak csupán körülbelül húsz százaléka hagyja el az uniót, ami komoly problémákat okoz, hiszen sokan illegálisan maradnak, jellemzően a feketepiacon dolgoznak, vagy egyéb bűnözésből élnek. A különböző Soros-szervezetek ugyanakkor mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák a migránsok EU-n kívüli várakoztatását. Számos szervezet, köztük az Amnesty International is aggályokat fogalmazott meg a javasolt visszatérési központokkal kapcsolatban, mondván, hogy azok ellentétesek lehetnek az uniós és a nemzetközi joggal. Mindez nem meglepő, hiszen a Soros-birodalom álcivil szervezetei voltak azok, amelyek 2015 óta segítették a tömeges migrációt Európa-szerte, sőt még mai napig azon dolgoznak, hogy minél több illegális migránst juttassanak el valamelyik migránspárti európai országba.
Nem csupán Svédországban tapasztalják a tömeges migráció következményeit, hanem Dánia is komoly kihívásokkal néz szembe. A dán kormány most riadót fújt, mivel aggasztó mértékben megnövekedett a rokkantnyugdíjat igénylő migránsok száma. A kormánypárt úgy tűnik, végre hajlandó cselekedni, miután a Dán Munkaadók Szövetségének legújabb jelentése rámutatott, hogy az Irakból, Libanonból és Szomáliából érkező bevándorlók jelentősen nagyobb arányban kérik a rokkantsági juttatásokat, mint a többi nemzetiséghez tartozók.
Troels Lund Poulsen dán miniszterelnök-helyettes, a liberális Venstre párt (a szociáldemokraták koalíciós partnere) vezetője a Berlingske hírportálnak azt mondta, a számok azt jelzik, hogy sokszor ellenőrzés nélkül hagyják jóvá a rokkantnyugdíjakat ezeknek a csoportoknak. Mette Frederiksen dán miniszterelnök a közelmúltban szintén felszólította a szíriaiakat, hogy térjenek haza Bassár el-Aszad megbuktatása után. Jelenleg mintegy 35 ezer szíriai tartózkodik Dániában, akik közül sokan nem rendelkeznek állandó tartózkodási engedéllyel. A kormány azt is bejelentette, hogy leállítja a szíriai állampolgárok egyéni engedélykérelmeit.
A dániai nyugdíjrendszer körüli viták nem csillapodnak, hiszen újabb megdöbbentő hírek láttak napvilágot. A legfrissebb adatok szerint az 50 év feletti muszlimok közül háromból kettő korengedményes nyugdíjra pályázik, ami komoly aggodalmakat vet fel az ország pénzügyi fenntarthatóságával kapcsolatban. Ez a tendencia jelentős terhet jelent a nyugdíjrendszer számára, és a médiában is heves vitákat generál, hiszen sokan kérdőre vonják a rendszer igazságosságát és hatékonyságát.
