Súlyos problémák sújtják a magyar méhészek közösségét: egyre többen fontolgatják, hogy leteszik a fáradságos munkát - Agrárszektor.
Örömmel értesítjük, hogy elindítottuk az Agrárium, AgroFood és AgroFuture 2025 konferenciáink regisztrációját! Ne hagyd ki ezt a remek lehetőséget, hiszen december végéig 25% kedvezménnyel csatlakozhatsz hozzánk!
A méhészet nem csupán a magyar gazdaság, hanem az európai és a globális színtér szempontjából is meghatározó szerepet játszik. A méhek beporzó tevékenysége alapvetően befolyásolja a gyümölcstermesztés sikerességét, így a méhészek közvetlen hozzájárulása elengedhetetlen – állítja Szigethy-Ambrus Nikoletta az alapítvány honlapján megjelent elemzésében. Az ágazat évente körülbelül 1 milliárd euróval növeli a gazdaság értékét, ráadásul a gyümölcsfák beporzása révén átlagosan 22 milliárd euróval gazdagítja az európai mezőgazdaságot. Az Európai Unió a világ legnagyobb méztermelő és -importáló régiója, ahol körülbelül 600 ezer méhész tevékenykedik, összesen 17 millió méhkaptárral. Évente átlagosan 250 ezer tonna méz, valamint méhviasz, propolisz, virágpor és méhpempő készül az EU területén. A méztermelés alakulása tagállamonként eltérő, Belgium, Málta és Hollandia esetében azonban az Eurostat nem tett közzé adatokat.
Az adatok alapján megfigyelhető, hogy a legtöbb ország évente 1-5 ezer tonna méz előállítására képes, ezért a hiányzó mennyiséget importból pótolják. 2022-ben az EU összesített mézimportja 571 millió USD-t tett ki, amelynek jelentős része Kínából és Ukrajnából érkezett. Az EU-ban megtermelt méz exportja viszont sokkal szerényebb, 2022-ben mindössze 87,3 millió USD értékben került a nemzetközi piacra. Az exportált méz főbb célországai közé tartozik Svájc, Szaúd-Arábia, Japán, az Egyesült Államok és Kanada.
Magyarország méhészetei gazdag múltat idéznek, hiszen a méhészkedés hagyományai évszázadokra nyúlnak vissza. Jelenleg az ország területén több mint 21 ezer méhészet működik, amelyek összesen 1,2 millió méhcsaládot tartanak. A legtöbb méhészet és méhcsalád Bács-Kiskun vármegyében található, ahol 2182 méhészet üzemel, és körülbelül 137 ezer méhcsalád él. Ezen kívül Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben is jelentős számban találhatók működő méhészetek. A legkevesebb méhészet Komárom-Esztergom vármegyében található, ahol a méhcsaládok száma is a legalacsonyabb; 2021-ben itt kevesebb mint 17 ezer méhcsalád volt nyilvántartva.
A magyar méztermelés alakulása izgalmas, ugyanakkor aggasztó tendenciákat mutat - fogalmazott Szigethy-Ambrus Nikoletta. Az elmúlt több mint tíz év során a legmagasabb termelési szintet 2017-ben mérték, amikor is 32 ezer tonna méz készült. Ezt követően azonban drámai csökkenés következett be: 2019-re a termelés már csak 18 ezer tonnára esett vissza, majd 2020-ban tovább csökkent, és mindössze 14 ezer tonna mézet tudtak előállítani. A közel két év stagnálás után azonban kedvező változások kezdődtek, hiszen 2022-ben és 2023-ban a méhészetekben jelentősen emelkedett a termelt méz mennyisége, túllépve a korábbi szinteket. A termelési visszaesés mögött több tényező áll: a nyári aszályok és a növények gyors elszáradása komoly hatással vannak a méztermelésre, míg a tavaszi fagyok további nehézségeket okoznak a méhészek számára.
A méhpopulációk jelentős csökkenése súlyos következményekkel jár a méztermelés szempontjából, hiszen ezek a tényezők drámai módon bonyolítják és részben előrejelezhetetlenné teszik a méhészetek mindennapi működését. Az elmúlt tíz év során a méztermelési kedv is visszaesett, ami tovább fokozta a helyzet nehézségeit, és sok méhészet kénytelen volt bezárni kapuit.
Az elmúlt 3-4 évben azonban ismét reneszánszát kezdi élni a méhészet, egyre több, főként fiatal vállalkozó vág bele méztermelésbe. Ennek hátterében a pályázati lehetőségek javulása mellett (mezőgazdasági kisüzemek támogatása), a piaci helyzet átalakulása is húzódik. Magyarország Európában is egyedülálló módon lehetővé tette a méhészeti tevékenység adómentességét. 2023 és 2027 között a szektor a hazai forrással együtt mintegy 42,7 millió euró célzott ágazati támogatásban részesül.
A hazai mézfogyasztás jelentős része, körülbelül 90%-a, a háztartásokban kerül felhasználásra, míg a maradék 10%-ot különböző ipari létesítmények, például sütödék és cukrászdák hasznosítanak. Ez részben megerősíti, hogy a méz ára kulcsszerepet játszik a fogyasztási szokások alakulásában. Évről évre felmerül a kérdés, hogy a téli hónapok és a karácsonyi időszak közeledtével, a megnövekedett kereslet hatására hogyan alakulnak a méz árak. A KSH által havonta közzétett nyers adatokat figyelembe véve megállapítható, hogy 2024 első hónapjaiban csökkenés figyelhető meg a méz átlagárában: januárban az akácméz kilogrammját 5 990 forintos áron kínálták, míg októberre ez az ár 5 790 forintra mérséklődött. A korábbi trendek azt mutatják, hogy az őszi és téli időszakban általában emelkednek az árak a fokozódó kereslet miatt. Ennek ellenére az eddigi adatok alapján az idei árak már most kedvezőbbek a tavalyi évhez képest.
Az EU és a tagállamok egy része is jelentős mennyiségű mézet exportál. A magyarországi mézexport értékeiben, ahogyan a termelésnél is változatos kép látható, de az utóbbi 1-2 év során folyamatosan csökken a kivitel értéke. 2023-ban 70,8 millió USD-nyi méz került Magyarországról más államok piacaira. A magyar méz elsődleges felvásárlója Olaszország, Németország és Franciaország, az Európán kívüli államok közül pedig Japán vásárol tetemesebb mennyiséget belőle: átlagosan a teljes méz export 10-12%-a érkezik a távol-keleti országba. Japán mellett megjelenik a magyar méz kivitelének célországai között az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és az USA is. Azokban az években, amikor a belföldi termelés nem tudja kielégíteni a fogyasztási igényeket, import termékekkel igyekeznek ellensúlyozni a hiányt. Az elsődleges importország, ahonnan méz érkezik Magyarországra Ukrajna, innen általában a teljes behozott mennyiség 50%-a áramlik az országba. Ezen kívül Spanyolországból, Törökországból és Németországból is vásárolnak fel mézet a kereskedők.
A méhészet és a méztermelés rendkívüli módon ki van téve az időjárási körülményeknek, valamint más, piaci folyamatoknak is. Az utóbbi évek során a magyar vállalkozóknak elsősorban a nagy mennyiségben beáramló, olcsó, ukrán méz okozott fejtörést. A 2022-es orosz-ukrán háború kitörését követően az EU autonóm kereskedelemliberalizációs intézkedéseket foganatosított Ukrajna támogatására, így a méz is bekerült azon élelmiszerek közé, amelyeket bizonyos kvótáig vám megfizetése nélkül tud a kelet-európai ország az EU piacára exportálni. Idén augusztusban az ukrán mézimport átlépte a korábban meghatározott 44 ezer tonnás kvótát, így az Európai Bizottságnak ismét ki kellett rónia a korábbi vámot az innen származó mézre. A magyar méhészek számára azért is fontos, az ukrán mézimport kérdése, mert a rendkívül alacsony árfekvésű ukrán méz beszűkítette a külpiaci értékesítési lehetőségeket, és leszorította a hazai árakat. A jelenlegi intézkedések 2025. június 5-ig lesznek érvényben, amelyek a különösen érzékeny mezőgazdasági termékek, nevezetesen a baromfi, a tojás, a cukor, a zab, a búza, a kukorica és a méz esetében alkalmazhatóak.
