Ne bízzuk a sorsunkat kizárólag az államra, hiszen ami a miénk, az megérdemli, hogy mi magunk irányítsuk. Például az adónk 3,5 százalékát is felhasználhatjuk olyan célokra, amelyek igazán fontosak számunkra.

Kivételes kezdeményezéssel állt elő az idén jubiláló Erdélyi Innovációs Műhely, amely most ünnepli tízéves fennállását. Céljuk, hogy ösztönözzenek bennünket, magánszemélyeket, arra, hogy adónk 3,5 százalékát ne csak úgy hagyjuk az államnál, hanem inkább támogassuk vele a civil szférát. Ez a lehetőség nem csupán anyagi segítség, hanem egy közösségi felelősségvállalás is, amely hozzájárul a társadalmi változásokhoz és a helyi kezdeményezések megerősítéséhez.

Tudta, hogy a személyi jövedelemadója egy részét szabadon felajánlhatja egy civilszervezetnek? Eddig támogatta már valamilyen egyesületet, sportklubot vagy alapítványt ezen a módon? Ha bármelyik kérdésre nemleges a válasza, kérjük, ne álljon meg itt, folytassa az olvasást!

Ne álljon meg, mert az Erdélyi Innovációs Műhely az utóbbi napokban egy fontos vitaindítót hozott nyilvánosságra, amely arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy óriási társadalmi potenciál rejlik bennünk. Ha sikerülne megszólítani az erdélyi magyar közösséget, jelentős előnyöket nyerhetnénk, hiszen lehetőségünk van arra, hogy a személyi jövedelemadónk 3,5%-át a D230-as formanyomtatvány segítségével a saját céljainkra irányítsuk. Gyenge L. Ervin, a műhely vezetője, úgy véli, hogy a közéleti válságok időszakában rendkívül fontos, hogy közösségeink tudatában legyenek: a siker kulcsa abban rejlik, ha élünk a ránk vonatkozó jogainkkal, különösen a "hét szűk esztendő" politikai környezetében.

A felajánlók köre drasztikusan szűkült.

Miután adatigényléssel keresték meg a Pénzügyminisztériumot és az Országos Adó- és Pénzügyi Igazgatóságot (ANAF), a kapott válaszokból kiderült, hogy az elmúlt években akár kétszer-háromszor annyian is hozzájárulhattak volna adakozással. Jelenleg is van lehetőségünk erre (május 26-ig), azonban a felajánlók száma drámaian csökkent. Ennek oka, hogy 2023 végén a PSD-PNL-kormány egy sürgősségi rendeletben jelentősen szűkítette a 2024-es pénzügyi évre vonatkozóan a felajánlók körét, és ez a szabályozás még mindig érvényben van. Érdemes megjegyezni, hogy erről a témáról meglehetősen keveset lehetett és lehet hallani.

A helyzet lényegét tekintve arról van szó, hogy a nyugdíjasok ki lettek zárva a potenciális adományozók listájából. Az Erdélyi Innovációs Műhely ezért egy indítványt nyújtott be a Nép Ügyvédjéhez, kérve, hogy a kormányrendeletet támadják meg az Alkotmánybíróság előtt. Az indoklás szerint "igazságtalanul fosztottak meg számos társadalmi csoportot az adóátirányítás jogától." Ezen felül az RMDSZ-t, valamint a másik két magyar politikai pártot, az EMSZ-t és az MPE-t is arra bíztatják, hogy tegyenek meg mindent a rendelet visszavonásáért. Úgy tűnik, hogy a politikai szereplők részéről van hajlandóság a téma komolyan vétele iránt.

Székelyföld gazdag kultúrával és hagyományokkal bíró terület, mely a Kárpátok ölelésében helyezkedik el. E vidék híres festői tájairól, az élénk népi szokásairól és az itt élő közösségek szívélyes vendégszeretetéről. A régió népessége túlnyomórészt magyar ajkú, így a nyelv és a folklór szerves részét képezi mindennapjaiknak. Székelyföld természeti kincsei, mint a gyönyörű hegyek, erdők és tavak, számos lehetőséget kínálnak a kirándulásokra és a természetjárásra. A helyi ételek, mint a kürtőskalács vagy a székelykáposzta, pedig igazi gasztronómiai élvezeteket nyújtanak az ide látogatóknak. Székelyföld nem csupán egy földrajzi egység, hanem egy érzés, amely magában hordozza a hagyományokat és a közösségi összetartozást.

Adatigényléseikben arra kérték a nevezett intézményeket, hogy arányaiban (százalékban) is adják meg, miként néz ki a 3,5%-os felajánlás megyénként. "Sajnos ez nem történt meg, és úgy vélem, ők sem tudják pontosan, hiszen így is a törvényi keretben megszabott határidőn túl, több panasz beadása után adták ki az adatokat, és csak mérőszámokat (hányan), valamint végösszegeket kaptunk" - mondja Ervin.

Az utóbbi hetekben azon dolgoztak, hogy statisztikai adatok alapján "összeszereljék", hány lehetséges adóátirányítót találhatunk egy adott megyében. Bár a munka még nem zárult le, annyit már tudunk, hogy ha Székelyföldet nézzük, 2023-ban Kovászna megyében, ahol 53 568 alkalmazott dolgozik (a Ziarul Financiar adatai szerint), az arra jogosultak csupán 42 százaléka élt az adóátirányítás jogával, ami 3 409 724 lej támogatást jelentett a civil szervezetek számára. Hargita megyében, ahol 76 013 alkalmazott van, ugyancsak 42 százalék irányított át, ami 4 708 052 lejt takarított meg a szervezeteknek. Maros megyében a 146 363 alkalmazott 41 százaléka 10 172 874 lejt juttatott el különböző célokra. Az országos szinten az összes alkalmazott 34,5 százaléka összesen 381 048 542 lejt irányított át, ami azt jelzi, hogy a székelyföldiek tudatosabban élnek ezzel a lehetőséggel, bár az 52 százalékot elérő Argeș megye megelőzi őket.

Tegyük hozzá gyorsan, a fenti számokból nem derül ki, hogy például 31 ezer Hargita megyei adóátirányító hány százaléka volt nyugdíjas, illetve munkaviszonyban lévő magánszemély 2023-ban, hiszen az előbbiek jelen állás szerint most kiesnek ebből a körből. Ezt tisztázandó Gyenge L. Ervin újabb adatigényléssel fordult az ANAF-hoz, de választ még nem kapott.

Az Erdélyi Innovációs Műhely célja, hogy:

Sokan talán még sosem találkoztak ezzel a lehetőséggel.

Ugyanakkor a szavak mellett tettekkel is bizonyítják elkötelezettségüket. Csíkjenőfalván például minden egyes háztartást felkerestek, magukkal hozva a D230-as nyomtatványt, és részletesen elmagyarázták az embereknek, hogy miként élhetnek e jogukkal, valamint miért olyan lényeges ez. "A megkeresettek körülbelül fele életében először találkozott ezzel a formanyomtatvánnyal, és 15-20 százalékuk magyarázat nélkül valószínűleg nem is nézett volna rá" - foglalja össze tapasztalataikat Gyenge L. Ervin. Szórólapokon is felhívták a figyelmet a községben működő tűzoltóegyesület, futballcsapat, hokiklub, iskolai egyesület és fúvószenekar támogatásának fontosságára, sőt, még a polgármestert is bevonták a tájékoztatásba.

Ezen kívül elkezdtek egy olyan adatbázis létrehozását, amely azokat a szervezeteket tartalmazza, melyek támogatására van lehetőség. Eddig több mint ezer egyházi és a 2020 után alakult civilszervezet került megkeresésre. Az adatlap kitöltése révén azonban bárki lehetőséget kap arra, hogy bekerüljön ebbe a nyilvántartásba. A cél az, hogy minél szélesebb körben elérhetővé váljanak hiteles információk, lehetővé téve az emberek számára, hogy saját belátásuk szerint válasszák ki, kinek ajánlják fel adójuk 3,5%-át. A magánszemélyek ezt a döntést május 26-ig hozhatják meg – ne hagyjuk, hogy az állam döntsön arról, ami felett mi rendelkezhetünk!

Az Erdélyi Innovációs Műhely (EIM) erdélyi egyetemisták egy csoportjának önszerveződő kezdeményezéséből nőtte ki magát tíz évvel ezelőtt, és célkitűzéseként fogalmazta meg a fiatalok tudományos és innovációs törekvéseinek elősegítését Erdélyben. Az ötlet a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium két diákja, Gyenge L. Ervin és Kovács Oszkár fejéből pattant ki, amikor éppen egy nemzetközi innovációs verseny magyarországi döntőjére készültek. A hiánypótló kezdeményezést Barabási Albert-László hálózatkutató is jó ötletnek tartotta.

Az EIM megalakulása óta folyamatosan arra összpontosít, hogy a Kárpát-medencében elérhető pályázati, ösztöndíj- és versenylehetőségeket összekapcsolja a kiírókkal és a diákokkal. E cél érdekében aktívan használja a közösségi média platformokat, valamint együttműködik pedagógusokkal, hogy minél szélesebb körben eljusson az információ a fiatalokhoz.

A jelenlegi akción kívül kiemelkedő projektjük a dr. Csala Dénes által megálmodott "Hol vagytok Székely(földi)ek?" című munkához kapcsolódó Erdélyi Magyarok a Nagyvilágban program. Ez a kezdeményezés célja, hogy megkönnyítse a világ különböző tájain élő erdélyi magyarok és szülőföldjük közötti kapcsolattartást, valamint erősítse a közösségi összetartozást.

Címlapfotó: Gyenge L. Ervin egyedülálló személyes gyűjteménye.