A kérdés nem az volt, hogy egy Boeing Dreamliner valaha is a földre kényszerül-e, hanem inkább az, hogy mikor fog ez megtörténni.

Az Air India légitársaság Londonba induló Boeing 787-es Dreamliner gépének roncsai az északnyugat-indiai Gudzsarát államban fekvő Ahmedábádban - Fotó: Adnan Abidi / Reuters

A pontos részletek még mindig homályban vannak, és nem világos, mi áll a csütörtöki tragédia hátterében, amikor az Air India Ahmedábádból útnak induló Boeing 787 Dreamliner utasszállítója balesetet szenvedett felszállás közben. Az azonban már most biztosnak tűnik, hogy mindazok, akik kicsit is ismerik a repülőgép történetét, nem lepődtek meg a történteken.

Ahogyan azt tavaly mi is megfogalmaztuk, a Boeing fénykorának több évtizedes időszaka után 1996-ban egyesült a McDonnell Douglas vállalattal, ami súlyos visszaesést eredményezett. E döntést számos tényező, például forráshiány, romló minőség és különböző belső problémákra utaló névtelen, valamint névvel vállaló szivárogtatók megjelenése övezte. Az utóbbi évek során pedig egyre gyakrabban hallhatunk Boeinggel kapcsolatos balesetekről és egyéb nehézségekről.

A 787-es modell volt az első, amely az összeolvadás után teljesen új, eredeti koncepció alapján készült, míg korábban minden új Boeing repülőgép egy korábbi terv újrafeldolgozásán alapult. A Prospect című folyóirat szerint a minőségellenőrök és a Boeing munkatársai már a gyártás kezdetétől fogva hangot adtak aggodalmaiknak, miszerint a repülőgépek számos, potenciálisan életveszélyes problémát rejtenek magukban.

Peter Robinson Boeing 737 MAX-ról írt művében érdekes részletek derülnek ki a gép fejlesztéséről. A költségek mindössze a felét tették ki az előző repülőgépük fejlesztési költségeinek, és a gyártás során ötven különböző vállalatot vontak be az alkatrészek előállításába. Nem meglepő módon, ennek következtében a végeredmény nem volt tökéletes. 2007-ben került sor a gép hivatalos bemutatójára, de sajnos a helyzet nem volt éppen rózsás: a kiállított modell csupán egy Potemkin-repülőnek bizonyult. Az ajtók fából készültek, és a bemutatóra érkezők valójában csak egy félkész vázat láthattak, ami messze állt a végleges terméktől.

Ennek ellenére a vezetés azt ígérte, hogy két hónapon belül munkába állhat a gép a légitársaságoknál. A Boeing részvényárfolyama tízéves csúcsra ugrott, de még az év szeptemberében bejelentették, hogy kicsit csúszni fog a piacra kerülés. Először csak néhány hónappal, majd fél, kettő, végül három évvel.

Bár minden extra időt és energiát belefektettünk, sajnos nem tudtuk minden részletet tökéletesre finomítani. Két járaton, egy bostoni és egy japán vonalon, tűzeset történt a légi fedélzeten. Ez volt az első alkalom, hogy a McDonnell Douglas DC-10-es óta egy újabb modell repülési engedélyét visszavonta a légiközlekedési hatóság.

A munkások többször is kifejezték aggodalmaikat - és ezt számos kiszivárgott dokumentum is megerősíti -, miszerint a vállalat rendszeresen felülbírálta az ellenőrök döntéseit, hogy a gyártási ütemtervet betarthassák. Ezen kívül több munkatársat elbocsátottak, miután jelezték, hogy a termelési folyamat során nem a biztonság az elsődleges prioritás. 2024 márciusának elején tragikus körülmények között találták meg a cég egyik korábbi munkatársát, John Barnettet. Barnett éveken át információkat szivárogtatott a médiának, és több jogi eljárást is indított a Boeing ellen. A Dreamliner-projekt minőségügyi vezetőjeként tevékenykedett, és ő is arról számolt be, hogy a gyártási ütemterv fenntartása érdekében alacsonyabb minőségű alkatrészeket kellett felhasználniuk.

A férfi beszámolója alapján olyan szokatlan esetekről is értesült, amikor a kukák mélyéről bányászták elő a korábban elutasított alkatrészeket, hogy azokat beépítsék a repülőgépekbe, csupán azért, hogy a határidőket betartsák.

Barnett korábban azt is elmondta a sajtónak, hogy a 787-esbe beépítendő vészhelyzeti oxigénrendszerek tesztjei 25 százalékos hibaarányt mutattak, ami azt jelenti, hogy egy vészhelyzetben minden negyedik maszk működésképtelen lenne. A cég elismerte, hogy 2017-ben "azonosított néhány, a beszállítótól kapott oxigénpalackot, amelyek nem megfelelően működtek", de állításuk szerint egy ilyet sem építettek be.

A halottkém a BBC-nek azt mondta, hogy a 62 éves férfi öngyilkos lett. Nyugdíjba vonulása után beperelte a Boeinget, és azért volt Charlestonban, hogy részt vegyen az üggyel kapcsolatos meghallgatásokon. Miután az egyik ilyenen nem jelent meg, keresni kezdték, így találták meg a holttestét a szállodája parkolójában, az autójában.

A géptípus iránti bizalom nemhogy nőne, hanem inkább csökken az al-Dzsazíra által közzétett videó hatására, amelyet egy munkatárs készített rejtett kamerával egy gyárban. A felvételen a kollégáit kérdezi arról, hogy szívesen repülnének-e a Dreamlinerrel. A megkérdezettek közül tizenötből tíz ember válasza körülbelül így hangzott:

"Öhm... Hát, nem igazán."

"Semmiképpen sem."

"Elgondolkodtam ezen... De nem, valójában nem."

Valószínű, hogy nem így van.

"Hááát, kicsit necces. Igen, valószínűleg utaznék, de nekem van valamilyen halálvágyam."

"Nem repülnék egy ilyen géppel, mert látom, hogy milyen a minősége annak a kibaszott szarnak, ami körülöttünk zajlik."

A Prospect cikke szerint az indiai utasszállító tragédiájáról készült felvételeken megfigyelhető, ahogy a gép nekilendül a felszállásnak, majd hirtelen orrával az ég felé süllyedni kezd. Ez a jelenség arra utalhat, hogy problémák merültek fel a hajtóművekkel. A pilóta vészüzenete is ezt megerősíti, hiszen abban hajtóműhibáról tesz említést. Ez a jelenség nem ismeretlen a Dreamlinerek esetében: a gyártási folyamat során gyakran előfordul, hogy idegen tárgyak maradnak a hajtóművekben, mivel a munkások a gyors tempó miatt nem takarítanak alaposan a munkájuk után.

2020-ban egy már megszűnt norvég légitársaság jogi lépéseket tett a Boeing ellen, miután hajtóműproblémák miatt számos járatukat törölniük kellett. A hibás hajtóművek cseréje pedig több száz alkalommal vált szükségessé. 2023-ra a légitársaság végül úgy döntött, hogy az összes 787-es repülőgépét szeméttelepre küldi, ami különösen szokatlan egy alig 10 éves flotta esetében.

A lapnak a 787-eseket gyártó charlestoni üzemben folyó munkálatokra közelről rálátó forrás is azt mondta, hogy az Air Indiának szánt 787-esekkel már a leszállításuk előtt több probléma is adódott. A most lezuhant 787-es is ezek közül került ki. Cindy Kitchens, a Boeing egyik egykori minőségbiztosítási vezetője azt mondta a Prospectnek, hogy az al-Dzsazíra-féle videó után a vezetés értekezleten beszélte át a fejleményeket. Kitchens akkor bedobta, hogy a videó valós, és az üzem dolgozói közül tényleg senki sem akarna felülni a 787-esekre. Elmondása szerint erre csak szúrós pillantásokat kapott. Állítása szerint néhány évvel korábban megkérdezte az egyik főnökét, hogy engedné-e a gyerekeinek, hogy ezeken a gépeken repüljenek.

"Cindy, ezek a gépek egyike sem marad az Egyesült Államokban; mindannyian a tengerentúlra tartanak."

- felelte a főnök.

Egy al-Dzsazíra filmjén dolgozó munkatárs a Prospectnek elmondta, hogy 2014 januárjában három, az Air India által vásárolt repülőgép komoly aggodalmakat keltett a munkások körében. A gépekkel olyan súlyos problémák merültek fel, hogy azokat át kellett szállítani a Boeing egyik üzemébe, ahol tapasztaltabb és szakszervezeti tagok dolgoztak, hogy a szükséges javításokat elvégezhessék. Az Indiában lezuhant 787-es repülőgép is ezek közül az érintett gépek közé tartozott.