A rizsfőzés nem csupán a víz és a gabona összekeveréséről szól; a folyamat során fontos figyelmet fordítani a rizs minőségére és a főzési technikára is. Az esetleges arzénszennyezés miatt a megfelelő elkészítési módszer kulcsfontosságú lehet. Az alábbiakb
Gabona, üdítők, gyökérzöldségek... a rizsen kívül számos alapanyagunkban maradhat arzén nyomokban.
A rizs különleges jellemzője, hogy hajlamos jelentős mennyiségű arzént felvenni a termesztés során, különösen akkor, amikor a növényeket vízzel árasztják el. Kutatások alapján ez az élelmiszer a világ egyik legmagasabb arzéntartalmú terméke - számol be a health.osu.edu. Fontos megemlíteni, hogy ez nem jelenti azt, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható rizs veszélyes lenne, hiszen ezek a termékek általában biztonságosak. Viszont a hosszú távú, túlzott arzénbevitel növelheti a daganatos megbetegedések, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a légzőszervi problémák kockázatát. Éppen ezért célszerű olyan feldolgozási módszereket alkalmazni, amelyek csökkentik az arzén szintet a rizsben.
A folyamatos főzés és átmosás bizonyos mértékű veszteséggel jár, ezért célszerű felfedezni a változatos és tápláló alternatívákat. Olyan gabonafélék, mint a quinoa, árpa, amaránt, bulgur, köles vagy hajdina remek választások lehetnek, amelyek egészségesebbé varázsolják az étkezéseinket.
Az arzén nem csupán a rizsben fordul elő; számos más táplálék is rejthet magában ezt az elemet. Fontos azonban megjegyezni, hogy a különböző formák közül a szervetlen arzén a legveszélyesebb, különösen, ha hosszú távon, jelentős mennyiségben halmozódik fel a szervezetben.
