Nem véletlen, hogy a Tisza pártrendezvénye nem volt teljesen nyitott, de ez tulajdonképpen így is volt jól.

Nyugaton és Magyarországon is hagyománya van annak, hogy nem engedik be a sajtót a pártok olyan rendezvényeikre, amelyeken műhelymunka folyik - mondott egy ellenérvet Szentpéteri Nagy Richard arra a bírálatra, hogy többekben ellenérzést keltett: a Tisza Párt hétvégi rendezvényén a különféle panelekből kizárták a sajtót. Az alkotmányjogász, politikai elemző érvként hozta fel azt is, hogy a Tiszának egyelőre nincs ideológiai alapja, amire építve könnyebb lehet megfogalmazni a válaszokat. A harmadik szempont szerinte ezzel is összefügg: egyelőre nincs gyakorlott nyilatkozójuk, a tiszások zömének még tanulniuk kell ezt a "szakmát". Ami pedig Magyar Péternek a sajtó elleni időnkénti éles kirohanását illeti, a pártelnök ebből vissza fog jönni - vélte Szentpéteri, aki szerint mindez inkább csak az újságírókat háborítja fel, nem a potenciális szavazókat.

Számos vélemény kering arról, hogy a Tisza Párt legutóbbi rendezvénye több szempontból is a Fidesz stílusára emlékeztetett. A résztvevők tapasztalatai és a rendezvény menedzsmentje alapján egyértelmű volt, hogy a szervezés rendkívül profi módon zajlott. Ugyanakkor meglepő volt, hogy a sajtót igyekeztek kirekeszteni a fontos eseményekből. A médiának nem volt lehetősége a helyszínen forgatni, csupán a kültéri területeken tehették ezt meg, ahogy azt a tudósítók beszámolóiból is megtudhattuk. Volt olyan újságíró, aki arról számolt be, hogy az újságírók nem vehettek részt a panelbeszélgetéseken, valamint arról is érkeztek hírek, miszerint a résztvevőket arra kérték, hogy kerüljék a nyilatkozásokat. Magyar Péter már korábban is kifejezte, mennyire kritikus a sajtóval, például legutóbb arra buzdította a Tisza Párt tagjait, hogy inkább a pártot támogassák, mint a független médiát. Mi állhat e mögött az attitűd mögött, és vajon nem fog-e ez negatívan hatni a párt támogatottságára? Szentpéteri Nagy Richardot kérdeztük erről a témáról.

Legfeljebb az újságírók orrolhatnak meg emiatt a Tiszára - szögezte le az alkotmányjogász, politológus. Szerinte ugyanakkor több más tényt is figyelembe kellene venni az ítélet megalkotásakor.

A nyilvánosság előli részleges elzárkózás okaira, magyarázataira Szentpéteri többet is felhozott. Mint mondta, van ilyen hagyomány a politikában, s emiatt ez tulajdonképpen természetes is. A nyugati világban sem szokás panel-beszélgetésekre beengedni a sajtót, bár persze van, amikor ezt elnézik, de különösen a pártkongresszusok, -konferenciák mentén nem szoktak nyilvánosak lenni az ilyen műhelymunkák. Ez magyar hagyomány is, mondta, példákat sorolva erre. A Momentum teljesen titokban tartott kongresszusokat; az LMP - némi túlzással - minden második hónapban rendezett egyet és azok sem voltak nyilvánosak; a régebbi pártok közül az SZDSZ ilyetén munkája volt a legnyilvánosabb, de azért náluk is volt olyan műhely, ha tetszik, panel, amelyekről szintén kizárták a nyilvánosságot képviselő sajtó képviselőit. Ez tehát rendben van a Tisza Párt részéről is - állapította meg.

Fontos figyelembe venni, hogy a Tisza környékének lakói eddig nem igazán a politikai színtéren mozogtak, így nem szoktak hozzá a politikai diskurzusokhoz. Jelenleg nem sok olyan ember van, aki képes lenne nyilatkozni, hiszen senki sem születik természetes beszélgetőpartnernek a politikai életben. Ezt a készséget meg kell tanulni, beleértve a kisebb részleteket is, mint például a megfelelő beszédstílus vagy a levegővétel technikája.

További szempont, hogy bár a pártok általában 15-20 évente kidolgoznak egy alapprogramot, amelyre a választásokon építenek, mégis nehézkes az eligibilitás az újonnan érkezők számára. Ezzel szemben a Tiszának nemcsak alapprogramja, hanem választási programja sincs. Ezt a hiányt jól tükrözi Magyar Péter nyilatkozata, aki az egyes részletkérdésekről – például az adótervekről – csupán annyit osztott meg, hogy a szakértők jelenleg is dolgoznak rajta.

Összegzésképpen megállapítható, hogy ha egy párt rendelkezik egy világos ideológiai alapra épülő értékrenddel – mint például a kereszténység vagy a szocializmus –, az irányt mutathat a párt képviselőjének, aki ennek alapján tud válaszolni a felmerülő kérdésekre. A Tisza Párt esetében azonban ez a megközelítés nem alkalmazható, mivel egy gyűjtőpártról van szó. Korábban a párt a jobbközép irányvonalat képviselte, de most Magyar Péter már arról beszél, hogy nem kívánja besorolni magát se a jobb-, se a baloldalra, hanem inkább a magyar identitásra helyezi a hangsúlyt. Jelen pillanatban a Tisza Párt legfontosabb célja a meglévő politikai rendszer megdöntése, és ha sikerül kormányra jutniuk, várhatóan egy új kompromisszumban találják majd meg a helyüket – tette hozzá Szentpéteri.

Hogyan is viszonyuljunk Magyar Péter sajtóellenes kirohanásaihoz? Az alkotmányjogász és politikai elemző véleménye szerint ezeket érdemes a helyükön kezelni. Úgy látja, hogy a jövőben valószínűleg visszafogja magát az olyan megnyilatkozásokkal, mint például, hogy hívei inkább a Tiszát támogassák, mint a szerinte függetlennek mondott, ám valójában nem egészen független sajtót. „Magyar Pétertől megszoktuk, hogy időnként hevesen reagál egy-egy dologra, majd később megbánja, és visszatáncol” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a megnyilvánulásaihoz képest nem követ el annyi hibát, hogy a véleményei között zűrzavart okozzon.