A közösségi médiáról szóló EP-vita során nem csupán a némítás kérdése került terítékre, hanem egy fideszes-tiszás szócsata is kibontakozott. A vitázók éles érvekkel és szenvedélyes stílusban igyekeztek megvédeni álláspontjaikat, miközben a közönség figyel
A demokráciák egyre nagyobb kihívással néznek szembe a külföldi beavatkozás miatt, például amit Ukrajna ellen láttak Oroszországtól a Facebookon és az Instagramon vagy a román elnökválasztásnál a TikTokon, figyelmeztetett Henna Virkkunen kedden. A technológiai önrendelkezésért felelős uniós biztos az Európai Parlamentben (EP-ben) úgy vélte, az EU-é a legerősebb jogi keret a közösségi oldalakról. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) világos kötelezettségeket szab rájuk, fel kell mérniük a kockázatokat és átláthatónak kell lenniük. Hangsúlyozta, hogy a jogszabály nem cenzúrázza a tartalmakat, csak azt, ami offline is jogellenes, például a gyűlöletbeszédet, az így megjelölt tartalmakat 24 órán belül meg kell vizsgálni és ha kell, eltávolítani.
Elon Musk, aki szoros kapcsolatban áll Donald Trumppal, feltűnő módon felforgatta az indulatokat az Európai Parlamentben azóta, hogy aktívan belemerült az európai politikai diskurzusba. Az EP 2025-ös első ülésén a baloldali frakciók vitát kezdeményeztek a közösségi médiaplatformok és a Digitális Szolgáltatások Törvénye (DSA) betartásának kérdéseiről. Ezzel szemben a jobboldali képviselők Musk meghívását szorgalmazzák az EP-be, míg a fideszes frakció arra kíváncsi, hogy a Musk-féle X moderációs irányelveihez igazodó Facebook mit cenzúrázott valójában.
Az X platform tulajdonosa a szélsőjobb hangos szócsövévé lépett elő, ahogyan azt Iratxe García Pérez, a szocialisták frakcióvezetője megfogalmazta. A politikus arra kérdezett rá Virkkunenhez intézett kérdésében, hogy milyen lépéseket tervez az Európai Bizottság a "digitális oligarchák" ellen. García Pérez hangsúlyozta, hogy a szólásszabadság nem ad felhatalmazást az álhírek terjesztésére, hiszen a történelem világosan rávilágított a propaganda veszélyeire. A Meta vezetője, Mark Zuckerberg sem mentesül a jogi felelősség alól, figyelmeztetett a DK-s képviselők EP-frakcióját irányító politikus.
Úgy tűnik, hogy a baloldal egyre frusztráltabbá válik, mivel úgy érzik, hogy elvesztették az irányítást a politikai diskurzus felett a közösségi médiában. Nicola Procaccini, az euroszkeptikus ECR frakció tagja, ezt a jelenséget a politikai vita fojtogató ellenőrzésének elvesztéseként értékelte. Kiemelte, hogy míg Donald Trump fiókjának letiltása megkérdőjelezhető döntés volt, addig Ali Hámenei, Irán legfőbb vallási vezetője fiókját nem érintette a hasonló intézkedés.
A hangulatot jól tükrözi, hogy Milan Uhrik a Szuverén Nemzetek Európájából érkező beszéde során már a bevezetőben összetűzésbe került több képviselővel, akiknek azt javasolta, hogy tartsák vissza magukat. Ezt követően megvonták tőle a szót. Közben a független Fidiasz Panajotu érdekes ötlettel állt elő: javasolta, hogy hívják meg az Európai Parlamentbe Elon Muskot és Mark Zuckerberget. Érdekes módon a youtuberként ismertté vált képviselő egy kérdésre válaszolva elismerte, hogy személyesen sosem tapasztalta meg a cenzúrát.
Zuckerberg vallomást tett, cenzúrázott a demokrata kormány nyomására, de hiába akartak erről vitát, ezt a néppártiak és baloldaliak megakadályozták, jelentette ki Dömötör Csaba. Az Egyesült Államokban elküldik a tényellenőröket, utalt a Meta megváltoztatott moderációs szabályaira, míg az EU-ban nem, és "a cenzúra lehetőségét további jogszabályokba öntenék". A szintén fideszes Schaller-Baross Ernő úgy vélte, a DSA a mostani formájában politikai cenzúra eszközeként is szolgálhat, ebben a formában meg kell szüntetni és biztosítani a szabad véleménynyilvánítást.
A szólásszabadság elengedhetetlen jog, azonban fontos, hogy ne keverjük össze a hamis és félrevezető információk terjesztésének lehetőségét a szólás szabadságával, figyelmeztetett Dávid Dóra. A Tisza képviselője ezért találta aggasztónak, hogy a legutóbbi fejlemények szerint a Metánál megszüntetik a tényellenőrzési folyamatokat, ami nem jelent cenzúrát, de Zuckerberg elismerte, hogy így kevesebb káros tartalmat tudnak kiszűrni. A tényellenőrzés eltörlése súlyos következményekkel járhat a demokrácia számára, különösen olyan országokban, ahol a média jelentős része állami ellenőrzés alatt áll, és rendszeresen félrevezeti a közönséget, mint például Magyarországon.
László András, a Fidesz képviselője, felvetette, hogy Dávid, aki a Facebook "vezető jogászaként" tevékenykedett, "pontosan tisztában kellett volna lennie" azzal, mi zajlik a platformon. Rákérdezett, "hogyan működött a Facebook cenzúra apparátusa", és arra is kíváncsi volt, miként lehet nyomozni, hogy ez a gyakorlat kit és milyen tartalmakat érintett. Dávid válaszában hangsúlyozta, hogy a kérdésekkel a Metához kellene fordulni, mivel ő nem a cég vezető jogásza volt (önéletrajza szerint jogtanácsosként dolgozott a Metánál 2020 óta), és megemlítette, hogy a kormányhoz közel álló médiacégek több száz helyreigazítási pert veszítettek, és az esetek közel kétharmadában elmarasztalták őket.
