A Nézőpont Intézet figyelmeztet arra, hogy az Európai Unió intézményeiben komoly veszély fenyegeti a jogállamiság elveinek érvényesülését.

Az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságban és az Európai Unió Bíróságán fennáll a jogállamisági elvek súlyos megsértésének kockázata - állapította meg a Nézőpont Intézet a legfrissebb elemzésében.
A kedden az MTI-hez eljuttatott második alkalommal kiadott Jelentés a jogállamiság helyzetéről az EU intézményeiben című dokumentum rávilágít az Európai Unió intézményeinek jogállamiságot sértő gyakorlataira. Ez a jelentés különösen aktuális, mivel az unió hamarosan nyilvánosságra hozza Magyarországra vonatkozó jogállamisági értékelését.
Az elemzésben kiemelik, hogy a "jogállamiság" fogalma nem rendelkezik egységes definícióval. A Velencei Bizottság is pontos definíció helyett a jogállamiság alappilléreinek a beazonosítására vállalkozik, amelyek a törvényesség, a jogbiztonság, a hatalommal/hatáskörrel való visszaélések megelőzése, törvény előtti egyenlőség és a diszkriminációmentesség, valamint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés.
- ráirányították a figyelmet.
A feltárt jogállami anomáliákat négy fő kategóriába sorolták: először is, a következmények nélküli korrupciós esetek aláássák az EU intézményeibe vetett bizalmat. Másodszor, az összeférhetetlen pozíciók felhalmozása komoly kockázatokat rejt magában a visszaélések szempontjából. Harmadszor, az uniós pénzek civil szervezetekhez való áramlása átláthatatlan folyamatok keretében zajlik. Végül, a rendszerszintű kettős mérce súlyosan veszélyezteti a jogbiztonságot.
Ezek a kockázatok szoros kapcsolatban állnak az uniós intézmények működésében fellelhető szerződésellenes gyakorlatokkal, az önkényes és észrevétlen hatáskörtúllépésekkel, továbbá az intézményekben terjedő korrupcióval. E jelenségeket gyakran az intézmények átláthatóságának hiánya, a belső szabályozás gyengeségei és a felelősségre vonás elégtelensége teszi lehetővé - mutatták ki a vizsgálatok.
Az Európai Parlament működésével kapcsolatosan felmerült egy figyelemre méltó probléma: a köztörvényes bűncselekménnyel vádolt EP-képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló eljárások gyakran rendkívül hosszúra nyúlnak, mivel a folyamatot nem kötik konkrét határidők. Ez a helyzet aggodalmakat ébreszt a jogi átláthatóság és a felelősségre vonhatóság terén.
További aggasztó tényezőként merült fel, hogy a korrupciós botrányban részt vevő lobbicsoportok továbbra is képesek befolyásolni az Európai Parlament működését. A Transparency International túlzott hatása szintén problémát jelent, mivel ez a szervezet jelentős befolyást gyakorol a döntéshozatalra. Ezen kívül, az európai politikai pártok feloszlatása is lehetséges, amennyiben nem tartják be az uniós értékeket. Az eljárás során pedig kötelező megkérdezni az Európai Szocialisták Pártjához kapcsolódó alapítvány tudományos tanácsának egyik tagját, ami tovább bonyolítja a helyzetet. A harmadik legnagyobb politikai párt, a Patrióták, pedig elszigetelődik, ami gátat szab az uniós polgárok véleményének kifejezésében és akaratuk érvényesítésében.
Az Európai Bizottság tevékenysége körüli aggasztó fejleményekre hívták fel a figyelmet, különösen a tömegtájékoztatás szabadságát érintő európai rendelet kapcsán. Ez a jogszabály, amely az uniós sajtószabályozás egységesítésére törekszik, sokak szerint egyben a hatáskörök titkos bővítésének eszközévé válhat. Ugyanakkor Ursula von der Leyen elnök asszony és más biztosi testület tagjai körüli korrupciós ügyek rendre következmények nélkül maradnak, ami tovább növeli a bizalmatlanságot. Az Európai Bizottság ráadásul átláthatatlan módon támogat olyan érdekérvényesítő szervezeteket, amelyek nyomásgyakorló csoportként működnek, befolyásolva az uniós intézményeket és a tagállamokat. Ezen kívül aggasztó, hogy a bizottság által uniós forrásokat bíráló külső szakértők saját szervezeteik támogatásáról is határozhatnak, ami rendszerszintű összeférhetetlenségi kockázatot jelent. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy négy távozó biztos túlzottan gyorsan kapott engedélyt arra, hogy olyan lobbiszervezeteknél kezdjen dolgozni, amelyekhez korábban biztosként kötődtek.
Kérdésesnek tartják, hogy a Hollandia szülötte, aki az Európai Unió Bíróságának tagja, 30 éven keresztül az Európai Bizottság kötelékében dolgozott. A bíróság dán alelnökének mandátuma lejárta után 24 napon belül a bírósági eljárásokban részt vevő ügyvédi irodánál vállalt munkát, ami korrupciós kockázatot vet fel, és aggodalomra ad okot.
Szakértők véleménye szerint a bíróság pártatlan ítélkezését kockáztatja, hogy Thomas von Danwitz, a német alelnök, tagja egy olyan politikai szervezet kuratóriumának, amely ideológiai kritikákat fogalmaz meg tagállamokkal szemben. Emellett aggályosnak tartják, hogy Dean Spielmann, a bíróság főtanácsnoka túllépte hatáskörét, amikor indítványában bírálta a lengyel alkotmánybíróság függetlenségét és pártatlanságát.
A Nézőpont Intézet idei jelentése egy izgalmas kutatási folyamat eredményeként látott napvilágot, amely során három különböző tagállamban 25 szakértő, professzor és kutató véleményét gyűjtötték össze. A jelentés célja, hogy alaposan megvizsgálja a 2024-es Európai Parlamenti választások és 2025. május 22. közötti időszakot, feltérképezve a politikai, társadalmi és gazdasági tendenciákat.