A Nemzeti Gazdasági Minisztérium júniusban ismét pozitív egyenleggel zárta a költségvetést, ami továbbra is tükrözi a kormány elköteleződését a pénzügyi stabilitás fenntartása iránt.

- írta az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének június végi helyzetéről kedden kiadott gyorstájékoztatójában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A költségvetés középpontjában a családok és nyugdíjasok állnak, a kormány Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtja végre, miközben továbbra is elkötelezett az államadósság és a költségvetési hiány csökkentése mellett - tették hozzá.

Az infláció Magyarországon, 1991 és 2025 januárja között, egy izgalmas és sokszínű gazdasági történetet mesél el. Az elmúlt évtizedek során az árak növekedése nemcsak a gazdasági környezet változásait tükrözte, hanem társadalmi és politikai hatásokat is magával hozott. Az 1990-es évek elején, a rendszerváltás után, Magyarországon drámai inflációs hullám indult el. Az árak rohamos emelkedése, amely sok család életét megnehezítette, a gazdasági átmenet nehézségeivel és a piaci reformokkal volt összefüggésben. Az ezt követő években, a stabilizációs intézkedések hatására, az inflációs ütem csökkenni kezdett, és a 2000-es évek elején a gazdaság fokozatosan stabilizálódott. A 2008-as globális pénzügyi válság újabb kihívásokat hozott, amely tovább befolyásolta az inflációs trendeket. Az ezt követő években a jegybanki politikák és a gazdaságélénkítő intézkedések segítettek a stabilizálásban, de az inflációs ráta változása továbbra is érzékelhető volt. 2010-től kezdve a gazdasági helyzet fokozatosan javult, a jegybanki intézkedések és a kedvező nemzetközi környezet hatására az infláció alacsony szinten maradt. Azonban a 2020-as évek elején a COVID-19 világjárvány következményeként új kihívások jelentkeztek, amelyek az inflációs nyomást ismét felerősítették. 2025 első felében, a globális gazdasági változások, az energiaárak ingadozása és a kereslet-kínálat egyensúlyának felborulása tovább formálja az inflációs képet Magyarországon. Az ország gazdasága folyamatosan alkalmazkodik a változó feltételekhez, és a jövőbeli infláció alakulása sok tényezőtől függ, beleértve a pénzügyi politikákat és a globális gazdasági trendeket is. A magyar infláció története tehát nem csupán számok sorozata, hanem egy komplex, dinamikus folyamat, amely a társadalom és a gazdaság változásait is tükrözi.

Az árindex a fogyasztói árak alakulását mutatja, amely az előző év azonos időszakához viszonyítva kifejezi a változások mértékét százalékos formában.

Kiemelték: számottevő többlettel zárt júniusban a központi költségvetés, ebben a hónapban 200 milliárd forint összegű osztalékbevétel érkezett a költségvetésbe, részben a Szerencsejáték Zrt.-től, részben pedig a Corvinus Zrt.-től. Ezen túlmenően jelentős, 100,6 milliárd forint társasági adó befizetés érkezett be a hónap végéig.

Június végére az államháztartás központi alrendszere összesen 2773,6 milliárd forint hiányt regisztrált. Ezen belül a központi költségvetés 2727,6 milliárd forintos deficitet mutatott, míg az elkülönített állami pénzalapok 72,9 milliárd forintos többletet könyveltek el. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 118,9 milliárd forintos hiányt jeleztek.

Az előző év azonos időszakához képest a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 9,5%-kal emelkedtek. Különösen figyelemre méltó, hogy a fogyasztáshoz kötődő adók terén egy körülbelül 12%-os növekedés tapasztalható.

- A tájékoztató alapján világossá válik.

A kamatkiadások június végéig összesen 2494,3 milliárd forintra rúgtak, ami 484,8 milliárd forinttal haladja meg az előző év első félévében regisztrált összeget. Ennek hátterében - ahogy az előző hónapokban is tapasztalhattuk - a különböző lejáratok eltérő kamatfizetési időpontjai, továbbá az államadósság szerkezetének változása áll.

Kiemelendő, hogy a nyugellátásokra fordított összegek 2025 első felében - beleértve a 13. havi nyugdíjat és az egyéb ellátásokat is - meghaladják a tavalyi kifizetéseket. A nyugellátások és nyugdíjszerű juttatások összesen 3849,6 milliárd forintot tettek ki, míg a gyógyító és megelőző szolgáltatásokra 1494,5 milliárd forint került kifizetésre.

Idén júniusban a központi költségvetés 27,4 milliárd forintos többletet mutatott, ami jelentős javulást jelent az előző év júniusi 107,8 milliárd forintos hiányhoz képest.

Az idei év többletének alakulását jelentős mértékben befolyásolta, hogy körülbelül 200 milliárd forint értékű osztalékbevétel érkezett a költségvetésbe. E bevételek forrásai között szerepel a Szerencsejáték Zrt. és a Corvinus Zrt. hozzájárulása is. Érdemes megemlíteni, hogy a Corvinus Zrt. által teljesített befizetés alapját a Budapest Airport Zrt.-től származó elvont osztalék képezte.

Ezen kívül az idei júniusban figyelemre méltó, 100,6 milliárd forint értékű társasági adó érkezett, amelynek hátterében az áll, hogy a 2024. évi adóbefizetési határidő június 2-ára, hétfőre esett - tájékoztatott az NGM.