Ünnepek utáni melankólia: gyógyszerek helyett inkább lépj kapcsolatba távoli ismerőseiddel!

Egy friss magyar kutatás rávilágított, hogy a mentális egészség megőrzésében nemcsak a közeli barátok és családtagok játszanak szerepet, hanem a távolabbi ismeretségek is jelentős hatással bírnak. A vizsgálatok során kiderült, hogy azok a személyek, akik szélesebb kapcsolati hálóval rendelkeznek, kevesebb antidepresszáns gyógyszert használnak. Ez arra utal, hogy a sokféle ismerős jelenléte pozitívan befolyásolhatja a depresszióval való küzdelmet.

Legalábbis ez derül ki a a HUN-REN KRTK KTI (Magyar Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete), a Corvinus Egyetem, az Umea Egyetem és Yale Egyetem együttműködésében mintegy 270 000 egyén közösségi médiából származó kapcsolathálózatát és antidepresszáns fogyasztási adatait elemző kutatásból, amelyet a neves Science Advances folyóiratban adtak közre. Az elemzés a világon elsőként tette lehetővé komplex társadalmi hálózatok és a mentális egészség közötti összefüggések tanulmányozását. Az eredmények akár új terápiás alkalmazások felé is utat nyithatnak.

A Karácsonyt és az Újévet követő periódus sokak számára a szakirodalomban holiday blues néven ismert ünnepek utáni depresszió időszaka. Az ünnepekre való készülődés sokak számára stresszel járhat, ami kihat az ünnepek utáni lelkiállapotra. Az egyedül élők számára nem könnyű az ünnepi időszak, és a mentális betegséggel rendelkezők különösen ki vannak téve a szezon hatásának.

A pszichológusok véleménye szerint a társas kapcsolatok kulcsszerepet játszanak a mentális egyensúly megőrzésében, mivel képesek csökkenteni a szorongást és a depresszív tüneteket. Ennek következtében a mentális zavarokkal küzdők számára a közösségi támogatás már évtizedek óta elismert és hatékony módszer a fejlett országokban.

A korábbi kutatások jellemzően a legszorosabb kapcsolatokra összpontosítottak, kiemelve a közeli ismerősök szerepét a mentális egészségünkben. Azonban eddig viszonylag kevés figyelmet kaptak a gyenge kapcsolatok, vagyis azok az ismerőseink, akikkel ritkábban találkozunk, amelyek pedig rendkívül fontosak lehetnek gazdasági lehetőségeink, valamint új ötletekhez való hozzáférés szempontjából. E kapcsolatok jelentősége a társadalmi tőke és az innováció szempontjából egyre inkább előtérbe kerül, és érdemes lenne mélyebben is megvizsgálni őket.

Egy friss kutatás keretein belül, amelyet a HUN-REN KRTK KTI, a Corvinus Egyetem, az Umea Egyetem és a Yale Egyetem közösen végeztek, a magyarországi antidepresszáns fogyasztás 2011 és 2015 közötti időszakának adatait egyesítették az iWiW kapcsolathálózat információival. Ez a különleges adatbázis 277 344 kisvárosi egyén kapcsolati hálózatát és antidepresszáns szedési szokásait tartalmazza, és elsőként nyújt lehetőséget a komplex társadalmi hálózatok és a mentális egészség közötti kapcsolatok alaposabb vizsgálatára a világon.

"Az első eredmények valóban megleptek minket, hiszen azt tapasztaltuk, hogy azok az egyének, akik erősen összekapcsolódó (kohézív) hálózatokkal rendelkeznek, tehát sok erős, de kevesebb gyenge kapcsolattal bírnak, jelentősebb arányban szednek antidepresszánsokat. Ez a megállapítás ellentmondott a korábbi kutatásoknak" - mondta Lengyel Balázs, a kutatásról készült tanulmány levelező szerzője, a HUN-KRTK KTI csoportvezetője és a Corvinus Egyetem kutatóprofesszora. "Ebből aztán rájöttünk, hogy nem elegendő csupán a hálózatok struktúrájára fókuszálni; a földrajzi jellemzők vizsgálata is kulcsszerepet játszhat az erős és gyenge kapcsolatok jobb megkülönböztetésében."

A kutatók ezt követően a társadalmi kapcsolatok hálózataiban mérték fel a helyi kohéziót (local cohesion - LC), ami azt az irányzatot jelzi, hogy a vizsgált személy városában élő barátai mennyire ismerik egymást.

Ezen kívül egy térbeli diverzitás mutatót is meghatároztak, amely azt méri, hogy az egyén mennyire kapcsolódik különböző városokban élő közösségekhez. (1. ábra A)

"Azt találtuk, hogy kisebb valószínűséggel szednek antidepresszánst, akik vagy kohézív hálózatokkal rendelkeznek a lakóhelyük településén belül, vagy sokféle távoli közösséghez tudnak kapcsolódni." - összegezte a tanulságokat Tóth Gergő, a HUN-REN KRTK KTI és az Umea Egyetem tudományos munkatársa. A kutatás fontos eredménye, hogy az antidepresszánsok adagja a következő években jobban csökkent azoknál a betegeknél, akik diverz, változatos közösségekkel tudnak kapcsolódni. Ez utóbbi összefüggés az antidepresszánsok helyi elérhetőségének figyelembevétele után is fennáll, és a fiatal egyének esetében erősebb, mint az időseknél.

"Bíró Anikó, a HUN-REN KRTK KTI csoportvezetője hangsúlyozta, hogy jelenlegi adataink nem elegendőek ahhoz, hogy megbízható ok-okozati összefüggéseket állapítsunk meg. A stressz, a depressziós tünetek és a szorongás jól ismertek akadályok a társas kapcsolatok kialakításában, ezért elengedhetetlen további kutatások végzése ezen a területen."

A kutatók ugyanakkor azt gondolják, hogy az elemzett adatok nagy kiterjedése korábban nem dokumentált összefüggést jelez a társadalmi kapcsolatok térbeli sokfélesége és a mentális egészség között. Ezért szükség van a korábbi elméletek kiterjesztésére, és olyan kísérletekre, amelyek a gyakorlati alkalmazásokhoz szükséges, diverz hálózatok és mentális egészség közötti ok-okozati mechanizmusok feltárására alkalmasak, hiszen nem csak a közeli, hanem a távoli kapcsolatok is segíthetnek lelki épségünk megőrzésében és mentális betegségeink leküzdésében.

A közgazdaság-tudomány módszertana számos bonyolult helyzet megoldásához adhat kulcsot, és a HUN-REN KRTK KTI Magyarország aktuális problémáira igyekszik kézzelfogható, gyakorlati válaszokat és előrejelzéseket adni olyan témakörökben, mint például az európai gázszállítások kérdése; innováció, egészségügy, Magyarország demográfiai problémái; oktatási és gazdasági egyenlőtlenségek; intézményi kihívások; az élelmiszer-előállítással és az agráriummal kapcsolatos vizsgálatok. A KTI-re nem csupán olyan állami szervezetek számíthatnak, mint a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium vagy ezek háttérintézményei, de a nagy adatállományokkal rendelkező más szervezetek, piaci szereplők is támaszkodhatnak az itt meglévő tudásra.