Nyolc figyelmeztető jel, hogy a Tisza Párt nehézségekkel küzd

A Tisza Pártot a balliberális média már a 2026-os választások leendő győzteseként tünteti fel, ám a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz továbbra is magabiztos előnnyel bír. Emellett a kormánypárt erős közössége, kiemelkedő teljesítménye és jól szervezett struktúrája jelentős versenyelőnyt biztosít számára. Ezzel szemben a viszonylag fiatal Tisza Párt körüli helyzet egyre inkább válságjelekre utal, ahogy azt a Nézőpont Intézet hivatalos közösségi oldalán is megjegyzik.

A digitális mozgalom nem alakult át valódi politikai párttá.

Magyar Péter a Tisza Párt elfoglalása óta folyamatosan kommunikációs kampányt folytat, azonban ez nem párosult politikai intézményesítéssel, vagyis nem alakult meg egy professzionális párt és pártszervezet. A Tisza mögött rejtőző álprofilok névtelen egyének digitális mozgalmát képviselik, amely a virtuális térben látványosnak tűnik (lájkok, influenszer-eszközök révén), de a valóságban nem hozott eredményeket. Magyar Péter országjárásai, valamint nagyváradi gyalogtúrái inkább kedvező Facebook-fotók háttereként szolgáltak, mintsem hogy valóban a párt- és közösségépítést szolgálták volna. Ráadásul sok esetben felmerült a gyanú a résztvevők valódi érdeklődése kapcsán is.

**Csapatépítési kudarc: A tanulságos történet** A csapatépítés mindig is kulcsfontosságú szerepet játszott a sikeres vállalatok életében. Azonban nem minden próbálkozás végződik gyümölcsözően. Egy alkalommal, egy ambiciózus cég úgy döntött, hogy egy különleges csapatépítő rendezvényt szervez a munkatársak számára. A cél az volt, hogy erősítsék a kollégák közötti kapcsolatokat, javítsák a kommunikációt, és növeljék a csapat szellemét. A szervezők különféle izgalmas programokat terveztek, mint például kalandpark, csapatversenyek és kreatív workshopok. Mindenki izgatottan várta a rendezvényt, ám a megvalósítás során számos probléma merült fel. Először is, a programok nem voltak megfelelően összehangoltak. A résztvevők különböző érdeklődési körökkel rendelkeztek, és sokan nem érezték magukat komfortosan a választott tevékenységekben. Ahelyett, hogy összekovácsolták volna a csapatot, a résztvevők inkább eltávolodtak egymástól, és sokan úgy érezték, hogy az esemény nem volt számukra releváns. Ezen felül a kommunikáció is hiányos volt. A szervezők nem tájékoztatták megfelelően a résztvevőket a program menetéről, így sokan elvesztek a tevékenységek között, ami tovább fokozta a frusztrációt. Az esemény végére a csapat tagjai fáradtan, és sok esetben elégedetlenül hagyták el a helyszínt. A kudarc tanulságos volt: a csapatépítés sikeréhez elengedhetetlen a jól megtervezett program, a résztvevők igényeinek figyelembevételével, valamint a világos és folyamatos kommunikáció. Az ilyen tapasztalatok segíthetnek a jövőbeni események javításában, és emlékeztetnek arra, hogy a csapatépítés nem csupán egy napos program, hanem egy folyamatos folyamat, amelyben a kollégák közötti kapcsolatok ápolása és fejlesztése a fő cél.

A Tisza Párt nem annyira egy vezető által irányított szervezet, mint inkább egy vezető, aki köré a párt formálódik. Másfél év elteltével is egyértelmű, hogy Magyar Péter dominál, szinte "one man show"-ként működik. Kommunikációja gyakran következetlen és kiszámíthatatlan, ami komoly veszélyt jelent a párt számára. Rendszeresen megszólal elemzők, újságírók és közéleti szereplők posztjain, azonban gyakran számonkérő stílusban, ami tovább fokozza a feszültségeket. Összességében Magyar Péter inkább a párt egyetlen politikai aktivistájának látszik, mintsem a Tisza Párt igazi vezetőjének. Az elmúlt másfél év alatt nem sikerült egy erős csapatot kialakítania a munkatársaiból, ami tovább árnyalja a helyzetét.

3. Időzavar a jelöltállításban

A Tisza párt számára komoly csalódást jelent, hogy bár már fél éve bejelentették szándékaikat, eddig nem sikerült jelölteket állítaniuk. Az előrehozott választásokra 2025 elején készülnek, és január 6-tól "kampányüzemmódban" tevékenykednek. Magyar Péter már január 2-án kijelentette, hogy "a szükséges lépéseket megtették a 106 legjobb egyéni országgyűlési képviselőjelölt gyorsabb kiválasztására és a jövőbeli TISZA-kormány programjának véglegesítésére". Ez a helyzet komoly versenyhátrányt jelent számukra, különösen a Fideszhez és a Demokratikus Koalícióhoz képest, ahol a jelöltek személye már lényegében rögzített. Egy új párt esetében a 2026-os egyéni indulók felkészítése és a helyi közösségekkel való kapcsolatok kiépítése sokkal hosszabb és bonyolultabb folyamat, mint a már jól működő, tapasztalt pártszervezetek esetében.

A belső bizalmatlanság egy olyan állapot, amelyben az ember képtelen megbízni saját képességeiben vagy döntéseiben. Ez a fajta kétség nemcsak a személyes életre, hanem a munkahelyi teljesítményre és a kapcsolatokra is hatással lehet. Az ilyen érzések gyakran a múltbeli tapasztalatokból, önértékelési problémákból vagy külső elvárásokból fakadnak. A belső bizalmatlanság leküzdése érdekében fontos, hogy az egyén tudatosan dolgozzon önmagán, erősítse meg önbizalmát, és keressen támogató közösségeket, ahol bátorítást és pozitív megerősítést kaphat.

A Tisza Párt belső feszültségekkel terhelt - a Tisza-szigetek, a központi menedzserek (például Farkas Dezső) és a megválasztott képviselői (Európai Parlament, Fővárosi Közgyűlés) szintjén is. Az elmúlt másfél évben folyamatos távozások és személycserék jellemezték a pártot, Magyar Péter pedig többször lekicsinylően nyilvánult meg a Tisza Párt képviselőiről ("Soros-ügynök", "agyhalott") és támogatóiról ("büdös szájúak") is. A belső bizalomhiányt mutatja, hogy Magyar Péter politikustársait letiltotta a nyilatkozatokról és a nyilvános szereplésekről. A párt önállóan megszólaló képviselői pedig több alkalommal is leszerepeltek (Ruszin-Szendi Romulusz ukrán-párti megnyilvánulásai, Kollár Kinga Magyarország-ellenes felszólalása az EP-ben, Kulja András vesztes vitája Takács Péterrel szemben).

5. A kormányzásra alkalmas egyének elmaradása Egyre inkább érezhető, hogy a politikai színtéren a kormányzásra képes és felkészült személyek száma drámaian csökken. Ez a jelenség komoly kihívásokat jelent a társadalom számára, hiszen a megfelelő vezetők hiánya megnehezíti a hatékony döntéshozatalt és a hosszú távú tervezést. Az ideális politikai vezetők hiányában a közpolitikák minősége és a társadalmi problémákra adott válaszok is gyengülnek, ami a stabilitás és a fejlődés szempontjából aggasztó következményekkel járhat.

Az ellenzéki (kormányt leváltani kívánó) liberális világ nem vezetőjeként, hanem a legkisebb rossz-ként tekint Magyar Péterre. Enek következménye, hogy megrekedt a kormányzóképes elit toborzása, hiszen már a februári Tisza-kongresszus célja is az volt, hogy közéleti támogatókat, szakembereket, jelölteket sorakoztasson fel maga mögött, de róluk azóta sem hallani. Magyar Péter nem tudott új embereket maga mellé állítani, a meglévőket pedig elidegenítette vagy eltüntette a közéletből (a februári kongresszuson szereplők, Ordas Eszter, vagy akár Vogel Evelin).

6. A brüsszeli kapcsolat terhe

Magyar Péter először szoros kötelékbe került, majd teljesen alávetette magát a brüsszeli elitnek, amely az Orbán-kormány ellenében foglal állást. Mentelmi jogi problémái miatt a pártelnök egyfajta függőségi viszonyba lépett az Európai Unió hatalmi struktúráját védő csoportokkal. Ezek a körök különféle kérdésekben – mint például a Pride, Ukrajna EU-s tagsága, a Magyarország számára elérhető uniós források, vagy a magyar migrációs politika – olyan politikai irányvonalat várnak el a Tisza Párttól és vezetőjétől, amely ellentétes a magyar választók többségének elvárásaival.

7. Megállt létszám A megrekedt létszám olyan helyzetet jelöl, amikor a csoport vagy szervezet létszáma nem változik, stagnál, és nem mutat növekedést. Ez a jelenség különböző okokból adódhat, például a munkaerőpiaci kihívások, a belső átalakulások vagy a külső környezeti tényezők hatására. Az ilyen állapot hosszú távon problémákat okozhat, hiszen a friss ötletek és új impulzusok hiánya gátolhatja a fejlődést és a versenyképességet. A megrekedt létszám kezelése érdekében fontos lehet a motiváció növelése, a képzési lehetőségek bővítése vagy új tehetségek vonzása a szervezetbe.

A Tisza Párt pártépítése megrekedt, minden szinten káderhiánnyal küzd. Magyar Péter körül folyamatos a személyi fluktuáció, a fővárosi és EP-képviselők nem mutatnak politikai kvalitásokat, a pártnak mindössze 27 tagja van, a rendszerváltó kártyára pedig kevesebb mint a kívánt 50 ezer tag 60 százaléka fizetett elő.

8. A negatív identitás költségei A negatív identitás nem csupán egy jelző, hanem egy olyan súly, amely folyamatosan nyomja a vállunkat. A társadalom gyakran a címkék mögé rejtőzik, és ezek a címkék nemcsak a látható világban, hanem a belső énünkkel való kapcsolatunkban is mély nyomot hagynak. Az önértékelésünk megrendülhet, és a társadalmi kapcsolatok is megsínylik, ha úgy érezzük, hogy egy negatív identitásba zártak minket. Egy ilyen identitás ára nem csupán érzelmi, hanem gyakran anyagi is. A stigmatizálás miatt elzárhatjuk magunkat a lehetőségektől, amelyek előrelépést, fejlődést kínálnának. Az önmegvalósítás gátjává válhat, ha a társadalmi elvárások és előítéletek rányomják bélyegüket az életünkre. Egy negatív identitás nemcsak a személyes boldogságunkat befolyásolja, hanem a közösségünket is. Az emberek közötti távolságot növeli, és a bizalom erodálódásához vezet. Ahhoz, hogy megszabaduljunk ettől a teherből, elengedhetetlen a tudatosság, a párbeszéd és az empátia. Mert végső soron mindenki megérdemli, hogy szabadon és hitelesen élhesse meg önmagát, anélkül, hogy a múlt árnyai meghatároznák a jövőjét.

Magyar Péter a kormányellenes attitűdre alapította politikai karrierjét, a többi ellenzéki párttól elszívva azok támogatóit, a Tisza Párt mögött megjelenő támogatottság így negatív identitásra épül. A valódi politikai közösség- és pártépítés elmaradása a pozitív jövőkép, a közös vízió, az építő gondolatok hiányának is köszönhető.