Orbán Viktor: A magyar emberek nem kívánják, hogy az ukránokkal egy integrációs keretbe tartozzanak.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy egy európai szintű háborús stratégia van készülőben, amelynek középpontjában az áll, hogy a konfliktust a harctéren lehet megnyerni. Ukrajna képes legyőzni Oroszországot, ehhez pedig Európának minden rendelkezésre álló erőforrást, fegyvert és pénzügyi támogatást meg kell adnia. Bár az ukránok jelenleg nem tudják visszaszerezni elvesztett területeiket, képesek lesznek megállítani az orosz előrenyomulást a jelenlegi frontvonalon. Az orosz gazdaság várhatóan gyorsabban fog kimerülni, mint az európai.

Ennek a tervnek a két legnagyobb gyengesége abban rejlik, hogy nem ismerjük a folyamat várható időtartamát, valamint azt sem, milyen anyagi terheket ró Európára.

Európa gazdasági potenciálja sajnos korlátozott, és sürgős szükség van forrásokra a fejlesztések és a modernizáció érdekében, ám ezek a források nem állnak rendelkezésre. Eközben Ukrajnában jelentős összegeket költünk, ami végső soron csupán az Egyesült Államoknak kedvez, hiszen mi az amerikai fegyvereket vásároljuk, miközben saját kontinensünk fejlődése háttérbe szorul.

A magyar javaslat egy béketervre épül, amely a diplomáciai megoldásokra helyezi a hangsúlyt. Az a véleményünk, hogy a háborúra csakis diplomáciai úton található megoldás, ezért fontos, hogy tárgyalások kezdődjenek. Két irányvonal áll előttünk: vagy az Egyesült Államok "kisebb testvéreként" követjük a tárgyalásokat, vagy önállóan, mint az Európai Unió, lépünk fel az orosz felekkel. Orbán Viktor szerint Magyarország a második lehetőséget támogatja, hangsúlyozva, hogy ez jelenleg egy kisebbségi vélemény a politikai diskurzusban.

Arra kérdésre, hogy tárgyalt-e Volodimir Zelenszkijjel, azt felelte: nem volt ilyen terv. Előkészítések zajlanak, a külügyminiszterek dolgoznak egy magas szintű ukrán-magyar találkozón, de még nincs azon a szinten az előkészítés, hogy ezt a találkozót létre lehessen hozni.

A miniszterelnök kifejtette, hogy Ukrajna szándéka az, hogy Európát és Amerikát is bevonja a konfliktusba, mivel úgy vélik, hogy egyedül nem képesek megnyerni a harcot. Hangsúlyozta, hogy tisztában van azzal, hogy az ukrán nemzeti érdek a lehető legtöbb ország támogatásának megszerzése a háború során, azonban ez súlyosan ellentétes a magyar nemzet érdekeivel.

Orbán Viktort kérdezték a horvát miniszterelnökkel a folytatott tárgyalásáról. A kormányfő, aki korábban, a Patriótának adott interjúban beszámolt arról, hogy komoly vitája volt a horvát miniszterelnökkel, mert Andrej Plenkovic szerint Magyarország vásárolhatna kőolajat Oroszország helyett az Adria-kőolajvezetéken keresztül is, "deeszkalációs megbeszélésnek" nevezte a tárgyalásukat.

Úgy értékelt: az elmúlt időszakban "kicsit fölszaladtak a pulzusok, meg a vérnyomás, ez nem jó". Két baráti ország vagyunk, mindig is kedveltük egymást. Horvátország a magyarok szívében sajátos helyen van, szóval vannak viták, de ezeket lehet rendezni, és nem szabad eszkalálni a konfliktust. Abban maradtunk, hogy hűtsük le a kedélyeket.

Ahogyan fogalmazott: a találkozón számos izgalmas ötlet került napvilágra, és ez inkább egy szellemi előkészítő folyamat volt a közelgő politikai döntésekhez, amelyeket az október végén esedékes nyilvános miniszterelnöki plenáris ülésen fognak meghozni.

Kiemelte, hogy a tagállamok vezetői biztosak a saját álláspontjuk helyességében, és rendelkeznek egy részletes stratégiával arra vonatkozóan, miként tudják legyőzni Oroszországot.

A legtöbb ország ezek közül sosem tapasztalta meg az orosz megszállást, így nem is tudják elképzelni, milyen az, amikor háborúban állunk Oroszországgal - emelte ki.

Emlékeztetett: a magyarok negyven éven át élték meg az orosz megszállás nehézségeit, így pontosan tisztában vagyunk azzal, miről is beszélünk. Ugyanakkor azok, akik soha nem tapasztalták meg az orosz felügyeletet, meglehetősen "nagy kedvvel" vágnak bele abba, hogy harcba szálljanak az oroszokkal a frontvonalon.

A magyarok nem szívesen képzelik el magukat egy közös integrációs keretben az ukránokkal, sem a NATO, sem pedig az Európai Unió keretein belül.

„Kérlek, add a saját stílusodat a szöveghez!” – kérte.

Kifejezte véleményét: egyetért azokkal a magyar állampolgárokkal, akik hangsúlyozzák, hogy támogassuk Ukrajnát, alakítsunk ki velük együttműködést, és nyújtsunk számukra mindent, amit csak tudunk, de fontos, hogy a sorsunkat ne fűzzük össze az ukránokéval.

"Miért kell a magyaroknak a sorsát összekötni az ukránokkal, akik elvesztették a területük egyötödét, háborúban vannak, azt se tudjuk, hol vannak a keleti határai és folyamatosan egy veszélyes helyzetben vannak, ami nem szép, nem kellemes dolog" - hangoztatta a magyar kormányfő.

Kiemelte, hogy a magyarok sorsát az ukránokkal összekapcsolni a tagsági viszonyokon keresztül "kockázatos számunkra, ebből csak hátrányaink származhatnak, mi csak veszítünk, ez nem kedvező helyzet".

Kérdésre válaszolva kifejtette: az integrációs formában az ukránok be fogják hozni ebbe a szövetségbe a háborút, vagyis ha belépnek az EU-ba, akkor mi is háborús felekké válunk.

Kiemelte, hogy ha Ukrajna csatlakozik, akkor az összes, az európai gazdaság megújítására szánt forrás az ukránokhoz kerül.

A befagyasztott orosz pénzeszközökkel kapcsolatos ügyre Magyarország úgy reagált, hogy nem kíván részt venni olyan döntésekben, amelyek mások pénzének elvonására irányulnak.

"Amennyiben az Európai Unió úgy határoz, hogy valakinek a forrásait el kívánja vonni, mi nem kívánunk részt venni ebben a folyamatban, és a jövőben sem vállalunk felelősséget az ilyen döntések következményeiért" - emelte ki.