A O1G-őrület és a brüsszeli embléma egyre inkább teret hódít, de az "Official The Man" produkciója alapján nem sokat tanultunk a helyzetünkről – állapítja meg a Mandiner.
De nem csupán Magyar Péter teljesített kiemelkedően, hanem Tarr Zoltán is maradandót alkotott. Beszédének lényegét talán így lehetne összefoglalni: a Fidesz és környezete egy olyan ló, amely mindent elborít, míg a Tisza inkább egy autónak felel meg.
"Az emberek miért ódzkodnak attól, hogy nyilvánosan felfedjék, hogy részt vesznek az évértékelőn?"
amikor a Tisza Párt munkatársa közölte, hogy a Magyar Péter-féle évértékelő kongresszuson, a HUNGEXPO épületében nem szabad interjúkat készíteni, szóval lesz szíves távozni.
"Nem feltétlenül, inkább szerintem én azt gondolnám, hogy a sajtóosztály szeretné, hogy az menjen ki, amit ők akarnak" - érkezett a kijózanító válasz. Upsz. Mindez a szeretet és az összefogás erejére, no meg a sajtószabadság védelmére hivatkozva választói bizalmat kérő politikai formáció dzsemboriján.
Nincs mit tenni, az empatikus riporter csendben távozott, és valószínűleg az sem zavarja különösebben, hogy a munkahelye által összegyűjtött olvasói támogatásokat Official The Man könnyedén a saját politikai céljaira irányítja. Ez már a MÚOSZ-nál is, mely szintén Orbán-ellenes érzelmeket táplál, komoly felháborodást keltett.
A nagyszabású, több mint ezer fő képzését is magába foglaló rendezvényt a jobboldali kormány idején visszaszerzett és felújított ingatlanban tartották, aligha két fillérből, s egyre kínzóbb a kérdés, pontosan miből működik ez az átláthatóságot másokon oly hevesen számon kérő politikai párt. Egy tippünk azért van:
A logójuk szinte mindenhol ott díszelgett a szombati rendezvényen, mint egy színes jelképe a közösségüknek.
A rendezvény, amely az EU szellemében valósul meg, a legszebb Demokratikus Koalíció-s időszakokat idézi fel, és a "Vissza Európába" címet viseli. Ez a cím aligha véletlen, hiszen a finanszírozók elvárásainak is eleget kell tenni. Az EP-képviselők már az elmúlt hónapokban is tettek lépéseket ennek érdekében, például a Ukrajna melletti szolidaritást kifejező demonstrációkkal próbálták meg hangsúlyozni elkötelezettségüket.
Na de mire is volt szánva ez a hétvégi összejövetel?
Ez végülis sikerült, ám olyan kellemetlen mellékhatásokkal, mint hogy az érdeklődők kénytelenek voltak meghallgatni Tarr Zoltán pusztítóan közhelyes és semmitmondó, wishen rendelt TED Talk-prezentációját, aminek a lényegét így lehetne összefoglalni:
A semmitmondás fogalma kapcsán eszembe jut Bajnai Gordon, Mesterházy Attila és Márki-Zay Péter utódja, aki a legújabb évértékelőjében egy órán keresztül beszélt, de a mondanivalója szinte teljesen elmaradt a tartalomtól. Csak arra voltunk figyelmesek, hogy az önmaga nagyszerűségéről való meggyőződése dominálta a szavait. Azon túl, hogy minden társadalmi rétegnek több pénzt ígért – nem világos, honnan is teremt majd elő ezt az összeget –, egyedül annyit tett, hogy méltatta a "független" újságírók munkáját.
Furcsa, ám érthető mellékkörülmény amúgy, ahogy az évfordulós interjúban szinte leüvöltött fejű Gulyás Márton, a börtönnel fenyegetett újságírók vagy épp az egzecíroztatott telexes forma viszonyul a magát egyenesen Antall Józsefhez mérő Magyar Péterhez, nem törődve a nyílt színi megaláztatással:
