Rendkívüli válsághelyzet állt elő: egy soha nem látott mértékű korallpusztulás terjed el az óceánok mélyén, amely minden eddigi katasztrófát felülmúl.
A világ korallzátonyainak 84%-át érte el a valaha feljegyzett legsúlyosabb fehéredési esemény.
A világ korallzátonyainak drámai fehéredése már az óceánok zátonyainak 84%-át érinti – ez minden eddiginél súlyosabb esemény, amelyről a Nemzetközi Korallzátony Kezdeményezés szerdán számolt be.
Ez a negyedik globális korallfehéredési esemény 1998 óta, és már túllépte a 2014-2017-es időszakot, amikor a korallzátonyok körülbelül kétharmadát érintette a jelenség – tájékoztatott az ICRI, amely több mint 100 kormányt, nem kormányzati szervezetet és egyéb érdekelt felet tömörít. A 2023-ban kezdődött, az óceánok felmelegedésével összefüggésbe hozott válság végének időpontja még bizonytalan – jelenti a CNN.
"Lehet, hogy soha többé nem fog a hőstressz olyan szint alá csökkenni, amely megakadályozná egy újabb globális fehéredési esemény kialakulását" - mondta Mark Eakin, a Nemzetközi Korallzátony Társaság levelező titkára és az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) nyugalmazott korallmegfigyelési vezetője.
"Valami olyasmivel állunk szemben, ami teljesen átalakítja bolygónk arculatát, és az óceánok azon képességét, hogy életet és megélhetést biztosítsanak" - mondta Eakin.
A tavalyi év a Föld történetének legmelegebb éveként vonult be a történelembe, és ennek a hőmérséklet-emelkedésnek jelentős része az óceánjainkba került. A sarkvidékektől távol eső tengerek felszíni hőmérséklete új rekordot állított fel, elérve a 20,87 Celsius-fokot.
Ez halálos a zátonyokra nézve, amelyek kulcsszerepet játszanak a tengeri élelmiszertermelésben, a turizmusban, valamint a partvonalak erózióval és viharokkal szembeni védelmében. A korallzátonyokat gyakran a "tenger esőerdőinek" is nevezik, mivel rendkívül gazdag élővilágot tartanak fenn - a becslések szerint az összes tengeri faj mintegy 25%-a a zátonyokban, azokon és azok környékén él.
A korallok ragyogó színeit a bennük élő színes algák varázsolják elénk, amelyek nemcsak díszítik őket, hanem táplálékot is nyújtanak számukra. Azonban a tartós hőmérséklet-emelkedés következtében ezek az algák mérgező anyagokat kezdenek kibocsátani, ami arra kényszeríti a korallokat, hogy kiűzzék őket. Ennek eredményeként csak a vakító fehér mészvázas struktúra marad hátra, és a korallok egészsége jelentősen megromlik, ami a pusztulásukhoz vezethet.
A korallfehéredés jelensége olyan mértékben fokozódott, hogy az amerikai NOAA Coral Reef Watch (Korallzátony Megfigyelő) program kénytelen volt kibővíteni a fehéredési riasztási skáláját, hogy jobban tükrözze a korallok pusztulásának egyre súlyosabb kockázatát.
Jelenleg aktívan folynak erőfeszítések a zátonyok megőrzésére és rehabilitációjára. Egy holland laboratórium különféle koralldarabokkal dolgozik, köztük olyanokkal is, amelyeket a Seychelle-szigetek partjain gyűjtöttek össze, abban a reményben, hogy az állatkertben történő szaporítás révén ezek a korallok később újratelepíthetők lesznek a természetes élőhelyükre. Ezen kívül más projektek is zajlanak, mint például egy floridai kezdeményezés, amely a magas hőmérséklet miatt veszélyeztetett korallok védelmét célozza meg. A megmentett korallokat a sikeres rehabilitációt követően ismét az óceánba helyezik vissza, ezzel segítve a tengeri ökoszisztéma helyreállítását.
De a tudósok szerint elengedhetetlen a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok, például a szén-dioxid és a metán kibocsátásának csökkentése. "A legjobb módja a zátonyok védelmének, ha a klímaváltozás gyökeres okait kezeljük. Ez pedig azt jelenti, hogy csökkenteni kell az emberi kibocsátásokat, amelyek többsége fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származik... minden más inkább egy sebtapasznak tűnik, mintsem megoldásnak" - mondta Eakin.
"Úgy vélem, az embereknek sürgősen tudomásul kell venniük, hogy milyen hatással vannak a környezetükre... a tétlenség a korallzátonyok végzetes pusztulását jelenti" - nyilatkozta Melanie McField, a Karib-tenger Globális Korallzátony Megfigyelő Hálózatának (GCRMN) Karibi Irányító Bizottságának társelnöke. Ez a tudósokból álló nemzetközi közösség a világ korallzátonyainak állapotát figyeli és elemzi.
A csoport frissítése akkor történt, amikor Donald Trump elnök második ciklusában agresszívan lépett fel a fosszilis tüzelőanyagok támogatására és a tiszta energiával kapcsolatos programok visszavágására, amelyek szerinte szükségesek a gazdasági növekedéshez. "Jelenleg egy olyan kormányunk van, amely nagyon keményen dolgozik azon, hogy tönkretegye ezeket az ökoszisztémákat... ezeknek a védelmeknek a eltávolítása pusztító következményekkel jár majd" - mondta Eakin.
