Örömmel fogadta Magyar Péter elképzeléseit a Nyugdíjas Parlament elnöke, ám a beszélgetés végén egyfajta hiányérzet maradt benne.

Magyar Péter február 15-én tartotta évértékelő beszédét, amelynek legfontosabb aspektusait független szakértők segítségével elemezzük. A sorozatunkban ezúttal a Tisza Párt elnökének nyugdíjasprogramja áll a középpontban.

A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter, február 15-én tartott programadó beszédében a nyugdíjas közösség felé való nyitás fontosságát is hangsúlyozta. Hat pontos javaslatot fogalmazott meg az idősek támogatására és bevonására, amelyeket szeretnénk értékelni. Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke, véleményét kérdeztük az elhangzott javaslatokról, hogy még átfogóbb képet kapjunk a témáról.

Az idősszervezet vezetője egyértelműen kifejtette véleményét: "Örömmel hallgattuk Magyar Péter nyugdíjasok számára tett ígéreteit", ám ennek ellenére bizonyos intézkedéseket hiányolt. A konkrétan elhangzott javaslatokat Karácsony Mihály részletesen, pontról pontra elemezte lapunknak.

A Magyar Péter által szellemesen Nyuszik mozaikszóval illetett szervezettel kapcsolatban a Nyugdíjas Parlament vezetője felidézte, ők maguk is már többször kezdeményezték az "Idősek Információs Központja" létrehozását. Ez Karácsony Mihály szerint egy tájékoztatási központ lenne a szépkorúakat érintő legfontosabb kérdésekről, úgymint

Karácsony Mihály hozzátette, szerintük a Magyar Péter által használt "szolgáltatási" kifejezés azt jelentené, hogy a fentiekről nemcsak tájékoztatást kapnának a Nyuszikhoz forduló idősek, hanem a konkrét ügyintézést is átvállalnák, főleg olyan ügyekben, amelyekhez internethasználat is szükséges.

Karácsony Mihály hangsúlyozta, hogy a 13. havi nyugdíj nem csupán anyagi juttatás, hanem egy komplex lélektani, pszichés és politikai jelenség, amelynek megőrzése elengedhetetlen.

A szakértő megjegyezte, a költségvetésben van egy fejezet, amely az évben nyugellátásra biztosított forrásokat tartalmazza. Hozzáfűzte, részletkérdés, hogy azt hány részletben, milyen jogcímen és milyen összegben (11, 12, 13 vagy 14 hónap alatt, nyugdíjarányosan, egyenlő összegben vagy vegyesen) folyósítják-e.

A Nyugdíjas Parlament elnöke hangsúlyozta, hogy ez a kötelezettségvállalás kiemelkedően fontos. Karácsony Mihály szavaival élve, a megélhetéshez szükséges jövedelem 65 éves kor fölött 2024-re a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 139,6 ezer forintot tesz ki. Ez az összeg körülbelül megfelel a mediánnyugdíj 60 százalékának, és a szakmai körökben "alapnyugdíjként" hivatkoznak rá - tájékoztatta a közönséget az idősek ügyével foglalkozó szervezet vezetője.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján ma körülbelül 504 ezer ember kapott közfinanszírozott nyugdíjat, amelynek összege 140 ezer forint alatt van. Karácsony véleménye szerint érdemes lenne figyelembe venni a közfinanszírozott nyugdíj melletti egyéb jövedelmeket is, mint például a külföldről érkező nyugdíjakat, a munkabéreket, a szerzői jogdíjakat, a földalapú támogatásokat, bérleti díj bevételeket és hasonlókat. E jövedelmeket hozzá kellene adni a 140 ezer forintos nyugdíjhoz, hogy reálisabb képet kapjunk a nyugdíjasok helyzetéről. A Nyugdíjas Parlament elnöke hangsúlyozta, hogy a szükséges anyagi források előteremtése érdekében a költségvetési hatékonyság növelésére és a versenyképesség fokozására lenne szükség. Emellett javasolta a nyugdíjcélú közterhek alóli mentességek és kedvezmények megszüntetését is, hogy ezáltal támogathassák a nyugdíjasokat.

Karácsony Mihály közölte, ma 108 nyugdíjasotthon működik (legálisan), amellett azonban több illegális "csoportos albérletről" is tudomásuk van. A nyugdíjasházakban összesen 53 ezer férőhely van, azonban további 56 ezer fő várakozik elhelyezésre - fűzte hozzá. Úgy vélte, ha egyik napról a másikra megdupláznánk az intézmények és férőhelyek számát, arra is lenne igény. Az idősügyi szervezet elnöke úgy vélte, e programpont megvalósítása akár külföldi tőke bevonásával is kivitelezhető lenne. Karácsony Mihály példaként hozta fel a francia Orpeát, amely Európa 12 országában működtet ilyen intézményeket.

A Nyugdíjas Parlament elnöke emlékeztetett, a jelenlegi szakoktatási rendszer minden állampolgárnak alanyi jogon, életkortól függetlenül biztosítja két szakma díjtalan elsajátítását. Karácsony úgy vélte, nagyon fontos, hogy a nyugdíjhoz közeledve vagy már nyugdíjasként az egyén az eddigi - esetenként utált - munkája mellett új szakképesítést szerezhessen, amivel akár hobbiból, akár térítés ellenében foglalkozhatna.

E programpont keretében az idősügyi szervezet vezetője hangsúlyozta, hogy már jelenleg is működik a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, amely 110 ezer nyugdíjas tagot számlál. E tagok között számos tapasztalt szakember és mesterember található, akik értékes tudásukkal és tapasztalataikkal hozzájárulnak a közösség jólétéhez.

Karácsony Mihály hozzátette, hogy Bécsben bevezették a "javítási kupont", amely segítségével az idősebb mesterek a kisebb tárgyakat, mint például cipzárakat, esernyőket vagy pulóvereket, támogatott áron, 100 euróig javítanak. Említette, hogy ez az innovatív kezdeményezés a holland "reparet café" koncepcióból indult el.

A Nyugdíjas Parlament vezetője úgy véli, hogy e két intézmény összevonásával és integrálásával a Tisza Párt ambiciózus tervei könnyedén megvalósulhatnak.

Karácsony Mihály három fontos elemet emelt ki, amelyeket fájó szívvel hiányolt Magyar Péter nyugdíjasoknak szánt programjából.