Árréskorlátozás, plázák leállítása és december 24-e: a kiskereskedelmi szövetség nem minden intézkedést üdvözöl.

A kormány döntése értelmében meghosszabbították az árrésstopot, és egyúttal szigorúbb intézkedéseket vezettek be a plázastop kapcsán. Ezzel párhuzamosan a Jobbik népszavazást kezdeményez, amelynek célja, hogy december 24-ét hivatalosan is munkaszüneti nappá nyilvánítsák. Az InfoRádió munkatársa a témával kapcsolatban meginterjúvolta Neubauer Katalint, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkárát.

Nagyon rossz hírnek nevezte az árrésstop Kormányinfón bejelentett fenntartását a kiskereskedelem számára Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A március 17. óta életben lévő árréstop 30 termékkört érint. Ez egy szupermarketben 5-700 cikkelemet jelent, ennyi terméket kell legfeljebb 10 százalékos árréssel árusítani 25 százalékos költségszint mellett. Ezt szerinte nem lehet hosszú távon bírni, a szupermarketek szenvedik el a legnagyobb kárt a nagy alapterületű üzletek közül, a piacvezető diszkontok pedig az ő kárukra tovább erősödnek, és ez szerinte senkinek nem lesz jó.

"Értjük, hogy le kell törni az inflációt, és ebben a kereskedelem is partner szeretne maradni, de ha a KSH havi adatait megnézzük, az előző hónapban is 4,6 százalék volt az éves béremelkedés, természetesen az infláció növekedni fog akkor, és nem fogjuk tudni megfékezni, ha változatlan a gazdasági teljesítmény. Mi mindig azt mondjuk, hogy a gyökereket kéne tudni megvizsgálni, mert a fogyasztói ár maga a jéghegy csúcsa, és a problémák okát kéne közös munkával feltárni, de sajnos ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy továbbra is a kiskereskedelmet érintik ezek a terhek" - mondta.

Az árréskorlátozás az álláspontja szerint tehát nem segít a cél, az infláció letörése elérésében, illetve nem elegendő önmagában, mert a kiskereskedelmi fogyasztói ár ténylegesen az utolsó láncszem az ellátási lánc folyamatában, és a termelői árat, az önköltségi árat, az energiaköltséget és minden egyéb hatékonyságot érintő elemet figyelembe véve kellene szabályozókat hozni.

"A legnagyobb kihívásként továbbra is azt tartjuk számon, hogy bár a bérek emelkedése kétségtelenül lényeges, és ez a tendencia folytatódni is fog, szükség van a gazdasági teljesítmény és a hatékonyság párhuzamos fejlődésére is. Ha csupán a bérszintek növekedésére koncentrálunk anélkül, hogy a gazdaság más aspektusait is erősítenénk, akkor az árak folyamatos emelkedése elkerülhetetlenné válik" - emelte ki.

Megjegyezte, hogy senki sem konzultált velük az árrésstop meghosszabbításáról, ugyanakkor a KSH által közzétett adatok és az ingadozó inflációs szintek tükrében, valamint a hírek nyújtotta információk alapján arra számítottak, hogy a kormány végül mégis folytatja ezt a lépést.

Kijelentette, a magyar kereskedők veszíteni fognak, ők márpedig a nemzetgazdaság feldolgozóipari ágazatának komoly partnerei.

A termékek széles választékát elsősorban a szupermarketek biztosítják, nem pedig a diszkontüzletek. Komoly kihívás lehet, ha ezek a szupermarketek kifogynak a készleteikből, de még súlyosabb helyzetet teremt, hogy azok a kisebb boltok, amelyek nem kötelesek árrésstopra, sokkal gyorsabban eltűnnek a piacról. Itt az egymilliárd forintnál alacsonyabb árbevételű vállalkozásokról beszélünk, amelyek az utóbbi időszakban sajnálatos módon elveszítették vásárlóik bizalmát. Ezek a boltok nem közvetlenül a gyártóktól szerzik be termékeiket, hanem nagykereskedőktől vásárolnak, akikre az árrésstop nem vonatkozik. Ennek következtében a kisebb üzletek kénytelenek magasabb beszerzési árakat alkalmazni, amit a működési költségeik is tovább növelnek – hívta fel a figyelmet a felmerülő problémákra.

Közben megjelent egy másik fontos változás: a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű új üzletek, amelyek napi fogyasztási cikkeket árusítanak, csak akkor nyithatnak meg, ha ehhez beszereznek egy külön engedélyt. A plázastoprendelet már 2012 óta több-kevesebb módosítással a rendszerben van, az lenne a célja, hogy ne tudjanak olyan gyorsan szaporodni a multikereskedők, hogy teljesen kiszorítsák a magyar kereskedelmet a piacról.

Neubauer Katalin emlékeztetett rá, hogy amikor ez a rendelet életbe lépett, a piac 75%-a még nem a diszkontláncok birtokában volt. Ekkor a multinacionális kereskedők részesedése 55%-ot tett ki. Azóta azonban a helyzet drámaian megváltozott: ma a diszkontok aránya már 75%-ra nőtt, míg a magyar kereskedők csupán a piac negyedét birtokolják.

"Ennek is mindig az a veszélye, hogy minél kevesebb magyar kereskedő van a piacon, annál kevesebb magyar feldolgozóipari termék tud a kínálatban megjelenni. Ennek a nemzetgazdasági összefüggései nagyon veszélyesek. Azt gondoljuk, hogy a mostani módosításnak talán az lenne a célja, hogy azokat a kiskapukat, amelyeket megtaláltak az elmúlt időben a multinacionális szereplők, próbálja a rendelet szabályozni, ez eddig jól működött, így tudtak például sok esetben diszkontok nyílni kisbolt vagy autókereskedés helyén" - mondta Neubauer Katalin.

Egy szó, mint száz, biztos benne, hogy volna olyan egészséges és együttműködési elveken alapuló megoldás, ami mindenkinek jó lehet.

A kereskedőket érintően újra napirendre került a Jobbik régi javaslata, miszerint december 24-ét, vagyis szentestét munkaszüneti nappá nyilvánítsák. A népszavazás lehetőségéről és egy ilyen kezdeményezés támogatásáról a nyilatkozó úgy vélekedett, hogy jelenleg nem időszerű a szabályozás, hiszen a kereskedelmi egységek nyitva tartása nem kötelező.

Az ünnepi nyitva tartás minden egyes vállalkozás esetében egyedi megközelítést igényel, hiszen a különböző hálózatok saját lehetőségeik és stratégiáik szerint alakítják ki nyitvatartásukat. Vannak olyan üzletek, amelyek már évek óta zárva tartanak 24-én, vagy délben bezárják kapuikat. Ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy sok munkavállaló örömmel fogadja az ünnepi pótlékot, és sok kolléga is akad, aki szabadnapján képes csak elintézni az ünnepi bevásárlást, például más kereskedelmi egységekben. Ez a helyzet jóval bonyolultabb, mint csupán annyit mondani, hogy az üzletek három napra zárjanak be. Érdemes lenne mérlegelni, hogy legközelebb 27-én lehetne vásárlási lehetőség, hiszen például a friss kenyér 72 óráig megőrzi minőségét, így a vásárlóknak is kedvezne a megoldás.

Szerinte a kínálat és a kereslet közötti harmónia megteremtése elengedhetetlen, ám a helyzet korántsem olyan könnyű, mint ahogy azt egyes politikai pártok sugallják.