Árvíz, űrbeli kalandokba keveredett asztronauták, és majomhimlő: ezek az események határozták meg az év tudományos híreit. Az árvíz nemcsak a földi tájat formálta át, hanem új kihívások elé állította a kutatókat is. Az űrben rekedt asztronauták bátorsága
Az óév búcsúztatása és az új év köszöntése mindig is a reflexió ideje volt, és ez alól 2024-2025 fordulója sem kivétel. A 24.hu, hagyományait követve, most is összegezte az elmúlt év leglényegesebb tudományos eseményeit és áttöréseit, amelyek globális és hazai szinten egyaránt figyelemre méltóak. A klímaváltozás hatásaitól kezdve az űrkutatás lenyűgöző felfedezésein át az orvostudomány fejlődéséig, sőt a régészet izgalmas újdonságaiig, számos területen születtek jelentős eredmények, amelyek formálják a jövőt.
2023-ban, legalábbis hazai nézőpontból, a tudományos élet legjelentősebb eseményei a Nobel-díjak körül forogtak. Különösen örömteli, hogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc révén hosszú idő után újra magyar kutatók részesültek az egyik legmagasabb szintű szakmai elismerésben. Ez a siker nemcsak a személyes teljesítményeknek szól, hanem a magyar tudományos közösség nemzetközi elismertségének is újabb bizonyítéka.
A 24.hu úgy véli, hogy...
2024-ben a hazai közéletben a (negatív) figyelem középpontjában kétségtelenül az időjárás és a klímaváltozás állt.
Az év nem csupán Magyarországon, hanem világszerte rendkívül meleg kezdetét vette, az átlagos hőmérséklet pedig szinte az egész esztendő folyamán magasabb volt a megszokott értékeknél. Ennek következtében a szakértők már most kijelentették, hogy 2024 a legforróbb évként vonul be a történelembe. Hazánkban a nyári időszakban a kíméletlen hőhullámok és a csökkenő vízkészletek, míg ősszel a váratlanul érkező hidegfrontok és az árvizek váltak a közbeszéd középpontjává.
A szélsőséges időjárási jelenségek közepette hazai szakértők tíz kulcsfontosságú szempontot emeltek ki, amelyek elengedhetetlenek a klímaváltozás és az éghajlatvédelem terén. Miközben az ENSZ 2024-es klímacsúcsán (COP29) ismételten elmaradt a várt áttörés, a globális felmelegedés elleni nemzetközi erőfeszítések továbbra is stagnálnak, ami aggasztóan megnehezíti a jövőbeli lépések tervezését.
Az év egyik legmeghatározóbb tudományos fotója szorosan kapcsolódik a klímaváltozás témájához: egy házaspár 15 év eltéréssel örökítette meg ugyanazt a svájci gleccsert. Az összehasonlító képek riasztó változásokat tükröznek, amelyek arra figyelmeztetnek minket, mennyire gyorsan olvadnak a gleccserek, és milyen hatással van ez a környezetünkre.
Sajnos a szélsőséges időjárási jelenségek, mint az Atlanti-óceán területén tomboló Beryl hurrikán, nem elég figyelmeztető jelként hatnak ránk. A globális szén-dioxid-kibocsátásunk ismét új rekordot döntött. A Föld állapota egyre aggasztóbb jeleket mutat: a 2024-es évben soha nem látott magasságba emelkedett az emissziónk, miközben a párizsi klímaegyezmény célkitűzései egyre távolabbra kerülnek. Tevékenységünk következményei már most is érezhetők, és sürgős lépésekre van szükség, hogy megfordítsuk ezt a kedvezőtlen tendenciát.
2023 végén megjelent, a 2024-es űrkutatási eseményekre vonatkozó előrejelzéseinkből több végül nem jött be: nemcsak a Holdat célzó újabb Artemis-missziót halasztották el, hanem a következő magyar űrhajós küldetését is. Emellett az is kiderült, hogy a NASA Mars Sample Return nevű, régóta várt misszióját nem a korábbi elvárásoknak megfelelően valósítják majd meg.
A legnagyobb űripari meglepetést kétségtelenül a Starliner története hozta el számunkra.
A Boeing által kifejlesztett űrhajó júniusban vette kezdetét, amikor két asztronauta indult vele a Nemzetközi Űrállomás (ISS) irányába. Az út során azonban sajnálatos módon technikai problémák léptek fel a jármű működésében.
