"Soha nem hátrálunk meg" - évek óta küzdünk a VAR kihívásaival, végtelen harcban állva a sport tisztaságáért és méltányosságáért.

Norvégiában már a bevezetése óta tüntetnek a drukkerek a videóbírós rendszer ellen. Próbálkoztak szép szóval, kiírásokkal és bojkottal is, végül azonban a drasztikus módszerek vezettek eredményre. Mostanra a kluboknál is betelt a pohár, a norvégok pedig azt lesik, vajon sikerül-e a világon első országként kiharcolniuk, hogy eltűnjön a VAR.

A videóbíró bevezetése a labdarúgás világában kétségtelenül az egyik legvitatottabb lépés, amely már a kezdetektől fogva komoly kritikákat vonzott. Számos korábbi játékos, edző és szakértő, amikor csak lehetőségük adódik, kifejtik véleményüket arról, hogy vajon valóban előnyös-e ez a rendszer a sportág számára. Általánosságban elmondható, hogy sokan egyetértenek abban, hogy hosszú távon igazságosabb döntések születnek, és a technológiai fejlődés kihasználása a futballban előremutató lépés. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ez az új módszer még korántsem tökéletes; a rendszer buktatói sokszor hangsúlyosabbak, mint azt eleinte gondoltuk. Bár a hibás döntések száma csökkent, még mindig előfordulnak, és ezek gyakran megakasztják a játék folyamatát.

A világon elsőként 2017-ben az ausztrál élvonalban vezették be a VAR-rendszert, majd szép sorban jöttek a követők. Ma már szinte valamennyi komoly sorozatban alkalmazzák, kezdve a topligáktól a Bajnokok Ligáján át az NB I-ig - Európa 30 legerősebb bajnoksága közül csak a svéd dacol a trenddel, ahol a szurkolók egyszerűen leszavazták a bevezetését. Míg elsőként Ausztrália honosította meg a VAR-t,

Norvégia lehet az első ország, amely eldönti, hogy megszünteti a videóbírós rendszert.

A skandináv országban az utóbbi években igencsak megélénkültek a sportrajongók, akik hangerejükkel és elszántságukkal új színt vittek a futballéletbe. Az események lavinája 2021-ben indult, amikor Norvégiában sokan – szurkolók, klubok, sőt, még a Norvég Labdarúgó Szövetség (NFF) tagjai is – hangot adtak felháborodásuknak a katari világbajnokság kapcsán. Bojkottot hirdettek a tornával szemben, noha Norvégia nem jutott ki a vébére, így a felháborodásuk végül nem érintette közvetlenül a tornát. Ennek ellenére ez a mozgalom erőteljesen mobilizálta a szurkolói közösséget, megteremtve egyfajta tettvágyat, amely azóta is láthatóan élénkíti a futballt. Mostanra a figyelem Szaúd-Arábiáról a VAR-ra irányult, új célpontokat keresve a vitákban.

A csapatok 2021 októberében szavazták meg a szövetség javaslatára a VAR (Videobíró) rendszer bevezetését az élvonalbeli mérkőzéseken. Azonban, meglepő módon, a támogatók véleményét nem vették figyelembe, és a klubvezetők önállóan döntöttek a kérdésről. Jogilag nem volt kötelező, hogy konzultáljanak a szurkolókkal, de Norvégiában hagyományosan fontosnak tartják a drukkerek véleményét, főleg egy ilyen jelentős ügyben. A hírek hallatán a szurkolók elképedve tapasztalták, hogy a döntéshozók a fejük fölött hozták meg a végső döntést a videóbíró bevezetéséről. A végső határozat 2023-as bevezetést irányzott elő, de már egy 2021-es Valerenga-Haugesund mérkőzésen megtörtént az első demonstráció: a hazai szurkolók kemény magja a 20. percben kivonult a stadionból, miközben egy figyelemfelkeltő feliratot hagytak maguk után:

A kedélyek továbbra sem nyugodtak meg, és 2023-ban, ennek ellenére, a videóbíró bevezetésével indult el az új szezon. A norvég szurkolók tapasztalatai nem különböztek a világ bármely más bajnokságától: a vitatott döntések továbbra is jelen voltak, és az indulatos drukkerek ezeken a helyzeteken pörögtek. Terje Hauge, a VAR rendszer felügyeletére kijelölt szakember, azt nyilatkozta, hogy körülbelül tíz forduló alatt finomítani fogják a rendszert, ám később több időt kért a hibák orvoslására. Közben egyre több mérkőzésen bukkantak fel kifogásoló üzenetek, miszerint a nézők elégedetlenségüket fejezik ki a VAR miatt. A helyzetet azonban Cato Haug nyilatkozatai súlyosbították, aki a Norsk Toppfotball, az első és másodosztályú klubok érdekvédelmi egyesületének elnökeként meglehetősen éles kritikát fogalmazott meg.

A klubok a főnökeink, de nekünk nem kell azt gondolnunk, amit ez a 32 klub gondol. Az viszont eléggé furcsa lenne, ha 32 klub mind ugyanazt gondolná, mi pedig valami teljesen mást

- mondta Haug, ezzel pedig megosztotta a csapatokat, valamint azok szurkolóit is.

Az elégedetlenség egyre inkább eluralkodott, ahogy az NFF-hez egyre több klub jelezte, hogy visszavonja a VAR támogatását. Még 2024-ben sem alakult ki többség a tiltakozó csapatok körében. A szurkolók több mérkőzést bojkottáltak, vagy látványos kivonulással fejezték ki nemtetszésüket. Miután ezek a lépések nem hoztak eredményt, végül drasztikusabb módszerekhez folyamodtak.

Teljes támadást indítottak a VAR ellen 2024 júliusában, amikor a Rosenborg-Lilleström bajnoki első félórájában négyszer kellett megállítani a játékot, mert teniszlabdákat és halból készült süteményt dobáltak a pályára a nézők.

Az első incidens a Rosenborg szurkolói részéről történt, azonban alig néhány pillanattal később, ahogy a játék folytatódott, a Lilleström lelkes hívei is csatlakoztak a mókához, és labdákat, valamint süteményeket kezdtek el a pályára dobálni. Ha valakiben felmerült is a kérdés, hogy vajon megbeszélték-e ezt a két tábor, a dobálózás után mindkét csoport büszkén kifeszítette a következő üzenetet: "Soha nem hátrálunk, a VAR-nak eltűnnie kell!"

A történtek hatására sorozatosan megakadtak a meccsek. Miközben a focisták és az edzők azon sóhajtoztak, hogy csak a mérkőzést szeretnék lejátszani, Cato Haug ritkán szólalt meg, de akkor is felbőszítette a drukkereket. A norvég TV2 cikke szerint letagadta a korábbi kijelentését, sőt, azzal védekezett, hogy a VAR bevezetésekor az élvonalból csak egyetlen klub nem támogatta az új rendszert.

"Nem mi határozzuk meg, hogy bevezessük-e a VAR-t vagy sem. Ugyanakkor demokrácia van, és a leglényegesebb kérdésekben a kluboknak joguk van kikérni a véleményünket, hiszen mi vagyunk a tulajdonosaik" - áll a beszámolóban Haug szavaira utalva.

Ez csupán olaj volt a tűzre, hiszen a szurkolók véleménye nyilvánvalóan senkit sem érdekelt. A Norvég Szurkolók Szövetsége (Norsk Supporteralilianse) végül egy közleményben válaszolt a VAR-elnök kijelentéseire, egyértelművé téve, hogy miért döntöttek a lázadás mellett:

Minden elképzelhető dolgot megkíséreltünk, miután a VAR-t a hátunk mögött bevezették. Tárgyalások, demonstrációk, bojkottok – mindent bevetettünk. Minden próbálkozásunk süket fülekre talált. Az egyetlen lehetőségünk az maradt, hogy a Norsk Toppfotball elnöke kijelentette: nem szükséges figyelembe venniük azokat a klubokat, akiket állítólag szolgálnak.

Természetesen! Íme egy egyedi változat a kérdésedről: - A végén mindig ott a meglepetés válasz. Ha szeretnéd, hogy más stílusban vagy kifejezéssel készüljön, csak szólj!

A 2024-es év minden szegletét a háborús hangulat hatotta át. A lázadás hevességét még a szövetség által közzétett statisztika sem tudta mérsékelni, amely szerint csökkentek a hibák. A szabály, miszerint a játék VAR-vizsgálatra maximum 35 másodpercig állhat le, szintén kevésnek bizonyult a béke megteremtéséhez. A csapatok minden mérkőzésre úgy küldték ki a játékosaikat, hogy tudták: bármikor előfordulhat, hogy a meccs idő előtt befejeződik. Felmerült a zárt kapus mérkőzések lehetősége is, de a liga nem vállalta be, hogy teljesen elzárja magát a szurkolóktól egy egész szezonra. Így patthelyzet alakult ki: a drukkerek eltökélten folytatták a tüntetéseket, míg a szövetség makacsul ragaszkodott a VAR rendszeréhez.

Az alaphelyzet 2025 januárjában változott meg drasztikusan, az éves közgyűlésen a 32 topcsapatból 19 leszavazta a videóbírós rendszert. A Norsk Topfotball tagjai egy hivatalos kérvényt adtak be, hogy az NFF szüntesse meg a videóbíró alkalmazását.

A klubok kezdik elveszíteni a türelmüket a folyamatos rendbontások és a megmozdulások miatt. Télen egy határozottabb beadványt nyújtottak be a szövetségnek, amelyben a kilenc legnagyobb és tradicionális csapat sürgeti a döntéshozókat, hogy zárják ki a VAR használatát. Az NFF azonban figyelmen kívül hagyta ezt a kérést, ami újabb felháborodást váltott ki, hiszen Norvégiában a szezon áprilistól októberig tart, és a 2025-ös bajnokságban biztosan alkalmazni fogják a VAR-t. Az egyetlen kérdés csupán az, hogy mi fog történni 2026-ban.

"A technológiában van potenciál, de a vita és az azt követő szavazás során azt láttuk, hogy a klubjaink többsége úgy véli, a VAR jelenlegi változata nem működik elég jól" - reagált némileg kitérő módon Haug a történtekre.

Az NFF - úgy tűnik - a végsőkig kitart a VAR mellett, ezért nem eltörölni szeretné a rendszert, hanem úgy átalakítani, hogy mindenki elégedett legyen. Ugyanakkor ezzel egyszersmind azt is kimondta, csak azért is lesz videóbíró, amíg a szervezet dönt a kérdésben.

A VAR eltörlése mellett szóló erős érvek, különösen az elit klubok ellenkezése ellenére az irányító testület egyhangúlag arra a következtetésre jutott, hogy a norvég labdarúgás számára az a legjobb, ha fenntartják és fejlesztik azt

A Norsk Topfotball beadványát mindenképpen meg kell vizsgálnia a szövetségnek a közelgő, márciusra tervezett ülésén. Ezen a találkozón minden norvég futballcsapat képviselője részt vehet, és a Guardian jelentése szerint szavazhat is a témában, még akkor is, ha a csapatuk nem érintett közvetlenül a VAR-ügyben. A döntésnek azonban nemcsak Norvégiában, hanem azon túl is jelentős következményei lehetnek: ha Norvégia lesz az első ország, ahol a VAR bevezetése után néhány évvel eltörlik a rendszert, valószínű, hogy más országok VAR-ellenes szurkolói is bátorítást nyerhetnek a hasonló lépésekhez.