Szergej Lavrov: A globális rendszer átalakulása megkerülhetetlen Szergej Lavrov, a nemzetközi kapcsolatok neves szakértője, hangsúlyozza, hogy a világpolitikai rendszer átalakulása elkerülhetetlen folyamat. Az új kihívások és dinamikák folyamatosan formá
Az Antalya Diplomáciai Fórumon Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vett, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig beszédet tartott. A szombati panelbeszélgetés során Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszélt Oroszországról, Donald Trumpról, kereskedelemről és sok más fontos kérdésről.
Szergej Lavrov véleménye szerint a globális rend átalakulása már elkerülhetetlen folyamat, és a multipolaritás gondolata nem a Nyugat kirekesztéséről szól, hanem a valódi egyenlőségen alapuló együttműködés előmozdításáról. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a nyugati biztonsági struktúrák kudarcot vallottak, így elérkezett az idő, hogy egy új, minden nemzet számára nyitott eurázsiai keretrendszeren kezdjünk el gondolkodni. Tizenkét hónappal azután, hogy Lavrov nyilvánosan támogatásáról biztosította a multipoláris világrendet, most azt nyilatkozza, hogy ez a tendencia továbbra is csak fokozódik.
- felelte. Lavrov szerint a Nyugat évtizedeken át propagálta a globalizáció eszméjét, de "amikor mindenki elhitte, hogy ez valóban működik, a globalizáció hirtelen véget ért". Helyét a gazdaság széttöredezése vette át.
- figyelmeztetett. A multipoláris világ nem csak a nagyhatalmak terepe - tette hozzá -, hanem egy lehetőség arra, hogy "az ENSZ alapelvei végre valóra váljanak". Lavrov szerint
A történelem tanulságai szerint az az igazság, hogy...
Ugyanakkor kiemelte, hogy a multipolaritás nem a konfrontációk hálózata.
Saját élményeire utalva megjegyezte:
Lavrov véleménye szerint az eltérő érdekeket nem szabad konfliktusokká alakítani.
A külügyminiszter kritikát fogalmazott meg az euroatlanti biztonsági struktúrákkal kapcsolatban, kiemelten a NATO és az EBESZ működésére utalva.
- hangoztatta, hangsúlyozva Németországot, Franciaországot és az Egyesült Királyságot, mint a fegyverkezés éllovasait.
Lavrov az Eurázsiai térség biztonsági struktúrájának újragondolását szorgalmazta. Ezt a gondolatot Vlagyimir Putyin már korábban is felvetette, és az elképzelés célja, hogy minden eurázsiai állam, beleértve a kontinens nyugati részét is, részesüljön ebben a kezdeményezésben.
- felelte. A "Nagy Eurázsiai Partnerség" így egy olyan alapkövévé válhatna a jövő biztonsági struktúrájának, amely minden ország és szervezet számára nyitott ajtókat kínálna.
Az orosz külügyminiszter véleménye szerint a NATO létezése a hidegháború befejezésével már nem indokolt, és ideje lett volna, hogy a szövetség megszűnjön.
A miniszter emlékeztetett Putyin ikonikus 2007-es müncheni beszédére, valamint a 2008-as bukaresti NATO-csúcs eseményeire is.
Ez Lavrov szerint közvetlenül hozzájárult a dél-oszétiai konfliktushoz.
- jelentette ki, utalva arra, hogy Moszkva többször is javasolt jogilag kötelező érvényű megállapodásokat a biztonsági garanciákról, de az Egyesült Államok mindig politikai nyilatkozatokra hivatkozott.
Szergej Lavrov véleménye szerint az európai biztonság közös megteremtése nem egyszerű nosztalgia a múlt iránt, hanem egy új, innovatív együttműködés szükségességét hangsúlyozza. Úgy látja, hogy a nyugati intézmények nem teljesítették a rájuk háruló feladatokat, és ideje új perspektívákban gondolkodni.
- ismételte meg. Lavrov hivatkozott arra is, hogy már évek óta zajlik egy újfajta eurázsiai gondolkodás kialakulása.
- mondta, majd kiemelte, hogy a konferenciákon nem csupán baráti országok vettek részt, hanem a NATO és az EU tagjai is, mint például Szerbia, Szlovákia és Magyarország.
- hangsúlyozta. Lavrov véleménye szerint "ha valaki belép egy másik területre, elengedhetetlen, hogy tiszteletben tartsa az ott élők véleményét", és nem próbálja meg rájuk kényszeríteni a saját szabályait.
Lavrov a globális gazdasági egyensúlyok felborulásának problémáját elemezte, hangsúlyozva, hogy a Nyugat még mindig neokolonialista reflexekkel irányítja tevékenységeit, különösen a gazdasági normák területén. Kiemelte az afrikai kávépiacot mint példát arra, hogy hogyan manipulálják a nemzetközi szabályozásokat a saját érdekeik érvényesítése érdekében.
Ezt az igazságtalanságot "a globális Dél második ébredéseként" emlegetik, amikor is az afrikai és latin-amerikai nemzetek ráébrednek arra, hogy a globalizáció keretei nem az ő igényeik és szükségleteik figyelembevételével születtek.
- tette hozzá, majd elismerően szólt azokról az országokról, amelyek tárgyalni próbálnak az Egyesült Államokkal:
Lavrov pozitívan nyilatkozott az amerikai kapcsolatok jelenlegi alakulásáról.
„A Trump-adminisztráció véleménye szerint csupán a megszokott kerékvágásba térnek vissza” – fogalmazott.
- jelentette ki. Ezzel szemben állította a Biden-kormány megközelítését:
Lavrov bejelentette, hogy amerikai diplomatákkal folytatott megbeszéléseket a követségek működésének helyreállításáról, a vízumproblémák rendezéséről, továbbá közös projektek megvalósításának lehetőségeiről is tárgyaltak.
Ez magában foglalja a NATO bővítését is, amelyet újra az ukrán válság egyik fő kiváltó tényezőjeként emlegetett.
Lavrov állítása szerint az Egyesült Államok küldöttsége elismerte, hogy a területi problémákat a megoldás részének kell tekinteni. Ezzel szemben azonban a Zelenszkij-kormány határozottan elvetette ezeket a javaslatokat.
Szergej Lavrov egy személyesebb hangvételű gondolatot is megosztott:
Példaként említette az orosz nyelv használatának korlátozását az ukrán oktatási rendszerben, a kultúrában és a médiában, továbbá az orosz irodalom eltüntetését a könyvtári gyűjteményekből.
- emelte ki. Zelenszkij egy régebbi beszédéből is idézett, amikor a donbaszi közösségről így fogalmazott:
Szergej Lavrov szerint Ukrajna az egyetlen ország, amely multinacionális, mégis egy hatalmas etnikai csoport nyelvét tiltja be. Az orosz külügyminiszter éles kritikával illette a Nyugat kétszínűségét:
Lavrov kifejezte nemtetszését azzal kapcsolatban, hogy Katalin cárnő odesszai szobrát eltüntették.
- felelte.
Lavrov válaszolt azokra a megnyilatkozásokra is, amelyek szerint Ukrajna nem ismer el más határokat, mint a 91-es határok.
A mostani kijevi kormányt "frissen kialakult rezsimnek" titulálta, amely a Európai Unió csendes jóváhagyásával élvezi a nemzetközi támogatást.
A nyugati országok által javasolt békefenntartó erőkről Lavrov így nyilatkozott:
Hangsúlyozta, hogy a britek és franciák állítólag más nemzeteket is bevonnának a konfliktusba, például Törökországot, Indiát, sőt még Kínát is. Lavrov azonban ezt határozottan hazugságnak nevezte. Különösen hangsúlyozta, hogy Zelenszkij maga is kifejtette:
Lavrov véleménye szerint egyértelmű, hogy a fókusz nem a béke fenntartásán, hanem a Zelenszkij-kormány védelmén van.
Lavrov elmondása szerint Trump elnök javaslatára ismét felmerült egy új fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodás lehetősége.
- felelte. A 2022-es eredeti megállapodásban Oroszország exportjának biztosítására vonatkozó rész szerinte egyáltalán nem valósult meg. Lavrov szerint az ENSZ "trükkös álláspontra" helyezkedett:
Trump másik kezdeményezése egy 30 napos moratórium volt az energetikai infrastruktúra elleni támadásokra. Lavrov szerint
Moszkva azóta eleget tett az ígéretének, azonban Lavrov véleménye szerint...
- Ezzel a mondattal fejezte be az interjút Szergej Lavrov.
