Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország külpolitikája mindig a nemzeti érdekek mentén alakul, amely elsődleges szempontként szolgál a nemzetközi kapcsolatokban.

Magyarország külpolitikáját mindig is a nemzeti érdekek irányítják, még akkor is, ha a kormány bizonyos álláspontjait, amelyek eltérnek a liberális mainstreamtől, egyesek fasisztának vagy éppen az orosz elnök szövetségesének tartják. Ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozta kedden Jerevánban, a tárca közleménye szerint.

A tárcavezető a Jereváni Párbeszéd elnevezésű fórum panelbeszélgetésén mindenekelőtt arról számolt be, hogy Magyarország külpolitikáját mindig a nemzeti érdekek vezérlik, még ha a kormányt bizonyos, a liberális fősodortól eltérő álláspontjai miatt egyesek rögtön "fasisztának, a Kreml propagandistájának vagy Vlagyimir Putyin orosz elnök barátjának" is bélyegzik.

"El kell mondanom, hogy az Európai Unió ebben a kérdésben sajnos hátrányos helyzetben van. Az utóbbi évek során rendkívül nehéz volt érdemi párbeszédet folytatni az európai politikai környezetben, különösen az Ukrajnában kitört háború következtében, ami gyakorlatilag megnehezítette a kommunikációt."

Erre példaként említette, hogy az energiaellátás kérdése teljesen átpolitizálódott, márpedig politikai nyilatkozatokkal vagy sajtótájékoztatókkal továbbra sem lehet fűteni.

Illetve hangsúlyozta, hogy az egész nemzetközi politikai színtér sokat nyerhetne azon, ha a világ államai képesek lennének kicsit visszavenni ebből a hozzáállásból.

"Donald Trump elnök győzelmével az Egyesült Államokban azonnal sokat javult a helyzet, ugyanis azok, akiket eddig marginalizáltak, most a mainstream részei, s azok, akiket eddig háttérbe szorítottak, most többségbe kerülnek. És úgy vélem, hogy a hazafiság, a szuverén szemlélet most olyan megközelítéssé válik, amely korábban mellőzött volt, de egyre inkább a főáramba kerül. Tehát nagy változások zajlanak a nemzetközi politikában ebben a tekintetben" - szögezte le.

"Itt van Montenegró, egy olyan ország, amely sem méretével, sem népességével nem veszélyeztetheti az Európai Uniót, egy olyan ország, amelyik már tagja az euróövezetnek, amely már tagja a NATO-nak. Miért is nem lehet Montenegró, miért nem lehet Szerbia az Európai Unió tagja? Miért nem vesszük fel Észak-Macedóniát?" - tette fel a kérdést.

Kifejtette, hogy míg a nyugat-balkáni országok már több mint tizenöt éve várják az EU-tagság lehetőségét, a jelenlegi helyzet fényében nem látja reálisnak, hogy Ukrajna a közeljövőben eleget tegyen a szükséges feltételeknek.

Megjegyezte, hogy Ukrajna esetében is követni kell az Európában olyan gyakran emlegetett "érdemalapú folyamatot, márpedig háborúban állni nem érdem, ebben a tekintetben legalábbis biztosan nem".

"Jelenleg zajlik egy véleménynyilvánító szavazás Magyarországon, ahol az állampolgárok világosan kifejezhetik, hogy egyetértenek-e azzal, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz, vagy sem. Mint demokratikus kormány, elkötelezetten figyelembe vesszük a nép döntését" - tette hozzá.

"A stratégiai döntések kapcsán nyitottak vagyunk arra, hogy az emberek véleményét is meghallgassuk. Számos nemzeti konzultációt indítottunk el különböző témákban, és minden esetben tiszteletben tartottuk a közvélemény kifejezését." - tette hozzá.