Bár az infláció mértéke hivatalosan öt százalék alatt marad, a magyar lakosság mégis közel 20 százalékosnak éli meg a mindennapokban.
A lakossági inflációs érzékelés szintje meglehetősen magasra rúgott, hiszen az emberek ötödannyi hivatalos adatot tapasztalnak valóságosnak.
Bár tavaly év elején az inflációs ráta 5 százalék alá süllyedt a 2022-23-as kiemelkedő szintről, és azóta is többnyire ezen a szinten stagnál, a lakosság inflációs érzete sokkal lassabban mérséklődött, ráadásul magasabb értékeken ragadt, mint a 2022 előtti időszakban. A legfrissebb GKI Gazdaságkutató elemzés alapján a hivatalos, az utolsó hónapokban körülbelül 4,3 százalékos inflációs szinthez képest az emberek négy-ötszörösét érzékelik.
A lakossági inflációs érzet mutatója azt tükrözi, hogy az emberek hogyan érzékelik az elmúlt egy év áremelkedéseit, és ez gyakran eltér a hivatalos inflációs statisztikáktól. Például az utóbbi időszakban a hivatalos inflációs adat 4,3 százalékos növekedést mutatott.
A lakosság és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által rögzített árszínvonal-változások közötti eltérések 2018 és 2025 között jelentős ingadozásokat mutattak:
Ezért, noha a KSH statisztikái szerint a fogyasztói árindex növekedése jelentősen mérséklődött és tartósan 5 százalék alá csökkent, a lakosság tapasztalatai ezzel ellentétes képet mutatnak.
A két mutató közötti eltérés egyik magyarázata az, hogy az egyes háztartások eltérő igényeket támasztanak az áruk és szolgáltatások iránt. Ennek következtében a hivatalos fogyasztói árindex nem feltétlenül tükrözi a különböző háztartások valós kiadásait. Emellett az emberek hajlamosak a saját tapasztalataik alapján megítélni az inflációt: ha egy gyakran vásárolt termék ára hirtelen megugrik, míg más termékek árai stabilak maradnak, akkor az emberek az egész gazdaságra vonatkozóan magasabb inflációt érzékelnek.
Válságos időszakokban vagy bizonytalanság közepette a közvéleményben felerősödik az inflációval kapcsolatos aggodalom. A lakosság számára gyakran nem is szükséges, hogy a tényleges árak drámai módon emelkedjenek ahhoz, hogy magasan érezzék az inflációt; a félelem és a pesszimizmus hatása elegendő ahhoz, hogy felnagyítsa ezt az érzetet. Továbbá, ha az emberek folyamatosan híreket hallanak az árak növekedéséről, hajlamosak arra, hogy a valós helyzetnél magasabb inflációt tapasztaljanak.
A GKI elemzése alapján ez a mutató a különböző társadalmi csoportok esetében eltérő tendenciákat mutat.
A Magyarországon tapasztalható magas inflációs időszak alatt az alapvető létszükségleti termékek és szolgáltatások árai drámaian emelkedtek, túlszárnyalva a ritkábban vásárolt, tartós termékek áremelkedését. Ez a helyzet különösen súlyosan érintette az alacsony jövedelműeket, akiknek a száma éppen a növekvő infláció következtében nőtt meg.
Minél alacsonyabb valakinek a jövedelme, annál jelentősebb arányban költi el azt önfenntartásra, mint például élelmiszerre, rezsiköltségekre és lakhatásra. Ezek a kiadások hagyományosan ár-rugalmatlanok, ami azt jelenti, hogy akkor is megvásároljuk őket, ha az áraik emelkednek.
A 30 év alatti fiatalok körében sokan még mindig szüleik otthonában élnek, ami befolyásolja a vásárlási szokásaikat is. Mivel nem ők intézik a napi bevásárlást, az inflációval kapcsolatos várakozásaik is eltérnek az idősebb generációkétól. Ezzel szemben az idősek ritkán fektetnek be nagyobb értékű termékekbe, mint például új háztartási gépek vagy autók, így az ilyen termékek árának emelkedése kevésbé érinti őket.
