A távolléti díj meghatározása egy fontos folyamat, amely során figyelembe kell venni a munkavállaló távollétének okát és időtartamát. A távolléti díj célja, hogy a munkavállaló anyagi biztonságát megőrizze az olyan időszakokban, amikor nem tud dolgozni. A

Tisztelt Szakértő! Kérem, segítse a helyzetünk tisztázását. A munkáltató azonnali hatállyal felmondott a munkavállalónak, aki ezt vitatta, és bírósághoz fordult. A munkavállaló követelése szerint a munkaviszonyban eltöltött évek alapján 40 nap + 30 napos felmondási idő illetné meg, így összesen 70 napra járó távolléti díjat és végkielégítést követel. Ezen kívül a munkavállaló nem számolta bele az arányosan járó szabadság napjait sem. A távolléti díj kiszámításának módjával kapcsolatban eltérő álláspont alakult ki. Én a következő képletet alkalmazom: havi munkabér osztva az adott hónap munkanapjainak számával, amelyből megkapom a napi távolléti díjat. Így a távolléti díjat kizárólag a munkanapokra vonatkoztatva számolom. Ezzel szemben a munkavállaló a 70 napot teljes naptári időszakra vetítve számolta ki (havi bér / 168 óra * 8 óra * 70 nap). Fontos kiemelni, hogy a felmondási időt naptári napokban (70 naptári nap) kell figyelembe venni, nem pedig munkanapokban. Ezért kérdésem az, hogy a távolléti díjat a teljes 70 naptári napra kell-e kiszámolni, vagy elegendő a 70 naptári nap alatt munkanapokra (jelen esetben 50 munkanap) vonatkozóan bért számolni? A két módszer közötti eltérés jelentős, ezért szeretnénk tisztán látni a helyes számítást. Előre is köszönöm a válaszát és az iránymutatását!