Képzeld el, hogy te vagy a főhős egy izgalmas kalandban, ahol minden döntésed hatással van a történetre! A játékkönyvek világában te irányítod a cselekményt, és a lapok között rejtőző lehetőségek csak rád várnak. Ahogy lapozol, egy sűrű erdő mélyén talá
Nagyjából úgy 10 éve, a Stranger Things sorozat indulása óta tombol világszerte a '80-as évek retróláz, ami a szintipop zene, a D&D és a Stephen King-adaptációk mellett a játékkönyveket is újra divatba hozta. A negyvenes-ötvenes családapák és családanyák ugyanis ma már sokszor nehezen tudják megszervezni a rendszeres asztali szerepjátékozást, és nincs mindenkinek 100 órája arra, hogy végigvigye a Baldur's Gate 3-at. A Hóboszorkányt és a többi klasszikust viszont a buszon ülve vagy elalvás előtt az ágyban fekve is lehet pörgetni, nem kell hozzá se másik játékos, se gémer csúcsvas.
Az olvasóktól, különösen a fiatalabb generációtól érkező visszajelzések rendkívül értékesek számunkra. Sok fiatal, aki először találkozik ezzel a műfajjal, izgatottan osztja meg véleményét, és gyakran meglepődnek a képregények sokszínűségével és mélységével. Sokan említik, hogy a vizuális storytelling és a karakterek komplexitása inspirálja őket, és ez a műfaj új perspektívákat nyit meg számukra. A fiatal olvasók elérésére különböző módszereket alkalmazunk. Képregénybörzék és egyéb események remek alkalmak arra, hogy közvetlen kapcsolatot építsünk ki velük. Ezeken az eseményeken interaktív workshopokat tartunk, ahol a fiatalok maguk is részt vehetnek a kreatív folyamatban, például saját karaktereket tervezhetnek vagy mini-történeteket írhatnak. Ezen kívül közösségi média kampányokat is indítunk, amelyek kifejezetten a fiatalok érdeklődésére építenek, például kihívásokkal és nyereményjátékokkal. Fontos számunkra, hogy a fiatalok ne csak olvasók legyenek, hanem aktív résztvevői is a képregénykultúrának. Így próbálunk hidat képezni a hagyományos és a modern médiumok között, hogy a jövő generációi is megtalálják a helyüket és hangjukat ebben a színes világban.
A képregénybörzék, a Comic Con és a Könyvhét valóságos kincsesbányák a rajongók számára, ahol sokan csillogó szemekkel fedezik fel, hogy Ian Livingstone és Steve Jackson klasszikusai ismét elérhetők magyar nyelven. Hetente érkeznek hozzám e-mailek lelkes olvasóktól, akik részletesen megosztják velem, hogy ezek a könyvek formálták gyermekkori élményeiket, és mennyire örülnek, hogy a Fighting Fantasy sorozat újraéledt. Különösen szívderítő, amikor geek apukák családi fotókat küldenek, amin a nyolcéves fiuk épp úgy lapozgatja a Gyíkkirályt, mint ők tették évtizedekkel ezelőtt. Ezek a pozitív visszajelzések mindig örömmel töltenek el egy kiadóvezetőt, de magánemberként is megragadják a szívemet, hiszen én is büszke apuka vagyok, és tökéletesen át tudom érezni azt az örömöt, amit egy szülő és gyermeke közös felfedezése nyújt. A nagy kérdés persze az, hogy milyen könyvek képesek megragadni a fiatal olvasók figyelmét. A hazai könyvkiadás tapasztalt öreg rókáitól gyakran hallom, hogy olyan könyvekkel kell operálni, amelyek valóban érdeklik őket. De hogy ez a gyakorlatban mit is jelent, azt mindenkinek magának kell megfejtenie ebben a szakmában. Külön érdekesség, hogy a lapozgatós könyvek műfaja már a Chameleon Comix érkezése előtt is virágzott a gyerekkönyvek piacán. A Scholar 2017 óta számtalan kötetet adott ki az 1000 veszély sorozatban, Bojti Anna interaktív mesekönyvei pedig 2019 óta négy kötetben jelentek meg a Pagonynál. És természetesen ott van a 2020-ban indult Kötelezők újratöltve sorozat is, amely "irodalmi lapozgatós" élményeket kínál, például A Pál utcai küldetésben, ahol az egyik lehetséges befejezés az, hogy Nemecsek életben marad! Jelenleg sajnos nem tudom, hogy ezek az "ifjúsági játékkönyvek" olvasói később rátalálnak-e a Fighting Fantasy világára, de bízom benne, hogy igen.
A lapozgatós könyvek világa ugyan korlátozott, ám a hozzájuk tartozó lelkes közönség rendkívül elkötelezett. A kiadók számára azonban számos kihívás merül fel a kötetek fordításának, szerkesztésének és kiadásának folyamatában, különösen a magyar piac sajátos gazdasági viszonyai között. Elsősorban a fordítás során szükséges figyelembe venni a kulturális különbségeket és a nyelvi sajátosságokat, amelyek a történetek üzenetének hiteles közvetítését befolyásolják. A szövegek játékossága és vizuális elemeinek integrálása nem mindig egyszerű feladat, hiszen a lapozgatós könyvek gyakran interaktív elemekkel dolgoznak. A szerkesztés terén a kiadóknak meg kell találniuk az egyensúlyt a minőség és a költségek között. A magyar piac sajátos gazdasági helyzete miatt a kiadók gyakran szűkös költségvetéssel dolgoznak, így a kreatív megoldások keresése elengedhetetlen. A nyomtatási költségek, a terjesztési csatornák kihívásai, valamint a fenntarthatóság iránti növekvő igények mind hozzájárulnak a könyvek piaci bevezetésének nehézségeihez. Ezen kívül a marketing stratégia megalkotása is kulcsfontosságú, hiszen a lapozgatós könyvek népszerűsítése érdekében a kiadóknak kreatívan kell megszólítaniuk a célcsoportjukat. A közösségi média és az online platformok használata elengedhetetlen, hogy elérjék a potenciális vásárlókat, különösen a fiatalabb generációk körében. Összességében a lapozgatós könyvek kiadása Magyarországon izgalmas, de kihívásokkal teli feladat, amely megköveteli a kiadók fokozott kreativitását és alkalmazkodóképességét.
Örömmel mondhatom, hogy a helyzet nem olyan szűkös, sőt, bőven van lehetőség a terjeszkedésre. Például a Sötétség Arkham felett és a Bajnokok Próbája legutóbb 1500 példányban látott napvilágot nálunk, és már most alig akad belőlük – könnyen lehet, hogy a dupláját is elkapkodják. Persze, ha összehasonlítjuk egy Frei Tamás-krimivel vagy a megannyi újranyomott Harry Potter kötetekkel, akkor ez a szám viszonylag szerénynek tűnik. Azonban napjainkban annyira átalakultak az olvasási szokások, hogy az 1000 példány feletti eladás már kimondottan jónak számít a hazai könyves és képregényes piacon. Közhely, de nem véletlenül: Magyarországon egy egész generáció számára a Kaland, Játék, Kockázat volt a belépő a fantasy világába. A rendszerváltás idején valóban minden gyerek ezekkel a könyvekkel játszott – még a húgom és a lány osztálytársaim is! Ha az akkori olvasók feléből-harmadából újra aktív vásárló válna, az igazi játékkönyves Kánaánt hozhatna el nekünk. De ehhez a több ezer potenciális vevőhöz való eljutás nem egyszerű feladat, és marketinges zsenikre lenne szükség, hogy a hírt eljuttassák, miszerint újra kaphatók a Fighting Fantasy-könyvek. Az is fontos kérdés, hogy a már meglévő vásárlók mit szeretnének látni. Újra kiadni minden régi klasszikust, mint például a Tolvajok városa? Legyen újranyomás az Allansia bérgyilkosaiból, hiszen 2020-ban sokan lemaradtak róla, és most már csillagászati áron kelnek el a megmaradt példányok? Vagy talán végre érkezzen az Éjféli tolvaj, ami az Új Vénusz régi könyveinek hátulján még megígérve volt, de sosem valósult meg, mert a kiadó becsődölt? Esetleg a legfrissebb kalandok élvezzenek elsőbbséget, mint Ian Livingstone tavalyi Dungeon on Blood Island, amelyhez már a brit kiadásban is Balla Krisztián készítette az illusztrációkat? Ez a téma folyamatosan generál vitákat a Chameleon Comix Facebook-oldalának kommentjei között, és bármi is jelenik meg végül, biztosan akadhat olyan, aki más elképzelésekkel érkezett, és a saját igényei szerint szeretné alakítani a kínálatot.
