A vasúti árufuvarozás Magyarországon jelenleg válságos helyzetben van, amely számos kihívást és lehetőséget rejt magában. A gazdasági környezet változása, a fenntarthatósági követelmények és a technológiai fejlődés mind hatással vannak a szektor jövőjére.

A költségek drámai növekedése, a csökkenő megrendelési volumenek és a késlekedő bevételek sürgetik a vasúti logisztika jövőjének átgondolását.

Bár a vasúti árufuvarozás kulcsszerepet játszik a stratégiai ellátási láncokban, a szektor évek óta hátrányból indul a közúti szállítással szemben. Most azonban olyan költség- és keresleti sokk érte, amely nemcsak az iparág szereplőit, hanem a teljes gazdaság logisztikai stabilitását is veszélyezteti - írja a Hungrail.

A 2025 első negyedévére vonatkozó adatok alapján legalább 6,7 százalékos díjemelés vált volna szükségessé ahhoz, hogy a szolgáltatás fenntartása gazdaságilag életképes maradjon.

Az év első három hónapjában a vasúton szállított áruk tömege 14,2 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, árutonna-kilométerben mérve pedig közel 20 százalékkal. A KSH adatai szerint belföldön 24,8 százalékos, nemzetközi forgalomban 11,9 százalékos csökkenés következett be.

Az első negyedév során a bruttó tonnakilométerre jutó fajlagos költségek 13,8%-kal emelkedtek. Ennek hátterében részben a hálózathozzáférési díjak és a tolatási szolgáltatások áremelkedése, valamint a bérköltségek növekedése áll. A vasúttársaságok költségcsökkentési intézkedései – mint például a központi funkciók egyesítése – nem tudták ellensúlyozni ezt a nyomást.

Ezzel ellentétben a fajlagos díjak csupán 7,1 százalékkal emelkedtek, ami részben az euró-forint árfolyam 5 százalékos gyengülésének tudható be. A vasúti társaságok nem tudták sikeresen érvényesíteni a díjemeléseket megbízóik részéről, ennek következményeként a díj- és költségszint közötti különbség 6,7 százalékponttal nőtt, tovább súlyosbítva a működési nyereségességet.

A külkereskedelem és az ipari termelés visszaesése, különösen a szállítást igénylő ágazatokban, jelentős mértékben csökkentette a megrendelések mennyiségét. 2025 első negyedévében a teljes áruszállítási szektor 6%-os zsugorodást mutatott, míg a vasúti szegmens még drámaibb, 19%-os visszaesést tapasztalt. A belföldi forgalom mennyisége negyedével csökkent, így a belföldi szállítások aránya a teljes forgalmon belül mindössze 10%-ra esett vissza.

Az akkumulátoripar, melytől sokan reméltek egy jelentős fejlődést, eddig még nem segítette elő a vasúti forgalom bővülését.

A jelenlegi piaci környezetben a vasúti árufuvarozás üzleti modellje tarthatatlanná vált: a díjbevételek nem követik a költségek növekedését, a forgalom csökken, a kapacitáskihasználtság romlik, miközben a szabályozási és versenykörnyezet sem kedvez a szektornak. A közúttal szembeni versenyhátrány - belső ösztönzők és támogatások híján - napról napra mélyül.