"Schmidt Mária éles kritikát fogalmazott meg az MTA-val szemben, amikor a 'Velünk élő sztálinizmus' témáját boncolgatta." | szmo.hu

A történész szerint az államnak ki kellene vonulnia a tudományos akadémia finanszírozásából, mert az intézmény a balliberális világ véleményét visszhangozza.

Schmidt Mária történész a Látószög blogon éles szavakkal bírálta a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA). Kijelentette, hogy az akadémikusok gyakran foglalkoznak olyan témákkal, amelyekhez nem rendelkeznek elegendő szakmai kapcsolódással, és véleményüket intézményi tekintélyükre támaszkodva próbálják igazolni.

Szerinte az akadémikusok testületként nem illetékesek ezekben az ügyekben, magánemberként azonban joguk van véleményt nyilvánítani. Úgy fogalmazott, hogy a véleményszabadság Magyarországon adott, de a személyes bátorság helyett sokszor inkább az Akadémia tekintélye mögé bújnak.

Schmidt Mária az MTA megalapításának jelentőségére is kitért, hangsúlyozva, hogy Széchenyi István nem a teljes éves jövedelmét ajánlotta fel az intézmény számára, hanem csupán annak kamatai révén biztosított évente egy befizetendő összeget. A történész véleménye szerint az Akadémia alapításának körülményeit sokan félreértelmezik, ami a téma mélyebb megértésének útjában áll.

A történész tollából származó szöveg egy aktuális közéleti diskurzus szülötte. Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya nyilvános állásfoglalást tett közzé, melyben kifejtették, hogy több résztvevő tartózkodna az ünnepi eseménytől, amennyiben a miniszterelnök részt venne rajta. E közlemény Orbán Viktor március 15-i beszédére adott válaszként született, tükrözve a politikai légkör feszültségeit.

"A miniszterelnök a 2025. március 15-i állami ünnepségen elmondott beszédében több tekintetben is átlépte azokat az írott és íratlan normákat, amelyeket egy jogállamban a miniszterelnök semmiképpen sem léphet át. Erkölcsileg elfogadhatatlan, jogi felelősséget is felvető, az újkori történelmet ismerve pedig kimondottan veszélyes magatartásnak tartjuk a különféle társadalmi csoportok nagy nyilvánosság előtt történő, uszító jellegű dehumanizálását, hasonlóképpen a tendenciózus utalásokat arra, hogy bizonyos közösségek túl régóta élnek az országban, és túl sok mindent éltek túl" - idézi Schmidt Mária a közleményüket.

- mondja ki.

Az Akadémia működését illetően kifejtette: az intézmény számos előnyt kínál tagjainak, anélkül hogy bármiféle teljesítményt követelne tőlük. A humán tudományokra specializálódott intézetekről pedig úgy véli, hogy ott nem zajlik valódi munka, és a dolgozók jellemzően mellékállások révén kapcsolódnak a felsőoktatás világához.

- közölte Schmidt.

A történész véleménye alapján fontos lenne újragondolni az egyetemek és az akadémiai intézetek közötti határokat, és megszüntetni a közöttük lévő szétválasztást. Emellett javasolja, hogy a tudományos minősítések jogát ismét az egyetemek kezébe kellene adni.

„Kérlek, formáld meg a szöveget saját stílusodban!” - javasolta a történész.

A természettudományos kutatóintézetek önállóságát indokolt lépésnek tartja, hiszen ezekben jelentős és fontos kutatások zajlanak. Ugyanakkor úgy véli, hogy az MTA-tagság a jövőben ne biztosítson különleges előnyöket, hanem csupán a cím erkölcsi értékét tükrözze.

Schmidt Mária arra hívta fel a figyelmet, hogy az államnak érdemes lenne visszavonnia a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) finanszírozását, valamint visszaszereznie az intézményhez átutalt vagyont, kivéve magát a székházat. Szerinte ez a lépés összhangban állna a magyar tudományos élet igényeivel és érdekeivel.