A legújabb kormányzati rendelet az iskolaelőkészítő intézményekről heves vitákat generál a közvéleményben.
Az új szabályozás jelentős kihívásokat jelenthet az intézmények és a kisgyermekek mindennapi életében.
Korábban komoly diskurzusokat generált a Belügyminisztérium februárban benyújtott rendelettervezete, amely a gyerekek számára különböző csoportok létrehozását indítványozta az utolsó évfolyamban. E csoportok célja az iskolaelőkészítő programok szervezése lett volna, feltéve, hogy az intézmény legalább három csoporttal rendelkezik, és a létszám eléri a köznevelési törvény által megszabott 13 fős minimumot.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett új szabály célja az óvoda és az iskola közötti átmenet zökkenőmentes biztosítása.
- Valamelyest visszakozott a kormány a korábbiakhoz képest a kedd esti rendelettel, de alapvetően ez nem megoldás, inkább olyan korlátozás, amely nehézséget okozhat az intézményeknek, és a gyerekeknek sem jó - mondta el lapunk megkeresésére Miklós György, a Szülői Hang képviselője. A szervezet korábban elindított egy Petíciót a rendelettervezet ellen, amelyet 18 ezren írtak alá, a tegnap kiadott rendelet után pedig módosítva ugyan, de fenntartják a petíciójukat. Szerintük ugyanis ez az intézmények és a kicsik életét is megnehezíti, ráadásul szükségtelen korlátozás. - Ami a korábbi tervezetből megmaradt, hogy napi 45 percet, lehetőség szerint külön teremben kell foglalkozni a nagycsoportos gyerekekkel, ami azért sem jó, mert vegyes csoportok esetén a gyereket arra az időre kiszakítják a megszokott környezetükből, a csoportjukból, lehet, hogy új óvónéni foglalkozik velük, más gyerekek mellett. Másrészt az intézmények - főként a kisebbek - sem fogják tudni megoldani, hogy egy külön óvodapedagógus foglalkozzon ezidő alatt a nagycsoportosokkal. Fennáll a veszélye, hogy egyes intézményekben meg kell szüntetni a vegyes csoportokat, és visszatérni a korcsoportos beosztáshoz.
Miklós György szerint egyébként az óvodának eddig is nagy szerepe volt az iskolai felkészítésben, amely egy hosszabb folyamat, de eddig az óvodapedagógusok kompetenciája volt.
Szülőként úgy vélem, hogy az új rendelet csupán egy látszatintézkedés, amely nem a valódi problémákra fókuszál. A legnagyobb kihívás, amellyel szembesülünk, az óvodapedagógusok drámai hiánya. Ráadásul 2020 óta csupán napi 8-12 órában kötelező a diplomás óvodapedagógusok foglalkoztatása. 2023-tól kezdve már középfokú óvodai nevelőket képeznek, akik nemsokára a munkaerőpiacra lépnek. Természetesen közöttük is lesznek elhivatott szakemberek, akik lelkesedéssel és motivációval dolgoznak majd, azonban tény, hogy a diplomás óvodapedagógusok száma folyamatosan csökken - mutatott rá Miklós György. Szerinte valós és sürgető probléma, hogy az óvoda és az iskola közötti átmenet nehézkes, ám véleménye szerint a változást nem az óvodai szakaszban kellene kezdeni, hanem az iskolákban. Az első osztályban sokkal inkább differenciált és játékos megközelítésekre lenne szükség, hiszen az iskolapadba érkező gyerekek rendkívül eltérő háttérrel és fejlődési ütemmel rendelkeznek. Sajnos sokan lemaradnak, és aggasztóak a KSH által közzétett adatok, amelyek szerint Magyarországon minden huszadik gyerek megismétli az első osztályt. A változtatásokhoz azonban elengedhetetlen a szándék és a pénzügyi források biztosítása, amit jelenleg nem tapasztalunk a kormányzati szinten.
Kérdéseinket továbbítottuk a Belügyminisztériumnak, és amint megérkeznek a válaszok, azonnal frissítjük a cikkünket.
