Az ESA és a NASA is figyelemmel kíséri a titokzatos 3I/ATLAS-t – Kulcsfontosságú hónapok állnak előttünk.
Ez a reggeli lehet a hosszú élet titka – a tudósok szerint nem is a tojás vagy a zabkása a főszereplő!
2025 október 21-én az intersztelláris eredetű, azaz Naprendszeren kívülről érkező 3I/ATLAS éppen a Nap túlsó oldalán halad el a Földhöz képest, így teljes napkonjunkcióba kerül. Ez azt jelenti, hogy ezen a napon a kométa a csillag mögé bújik, és semmilyen földi távcsővel nem lesz megfigyelhető. A csillagászati esemény időzítése azért keltett feltűnést, mert a tudományos közösségben többen felvetették: vajon puszta véletlenről, vagy tudatosan "megtervezett" pályaszakaszról van szó?
A jelenség mögött az Oberth-hatás rejtőzik, amely azt mutatja meg, hogy egy űreszköz a legoptimálisabb gyorsító vagy lassító manővereit akkor végezheti el, amikor éppen a legnagyobb sebességgel halad el egy masszív égitest mellett. E fizikai törvényszerűség értelmében ez az a pillanat, amikor az energiafelhasználás a lehető legkedvezőbbé válik.
Avi Loeb, a Harvard Egyetem neves asztrofizikusa úgy véli, hogy ha a 3I/ATLAS nem csupán egy természetes égitest, hanem egy fejlett civilizáció irányítása alatt álló anyahajó lenne, akkor ezt a pályaszakaszt ideálisnak találhatná kisebb szondák indítására a Naprendszer bolygói felé. A 3I/ATLAS legnagyobb közelségét a Naphoz 203 millió kilométerre, október 29-én éri el, mindössze nyolc nappal a napkonjunkció után. Érdekesség, hogy ebben az időszakban a Földről nem lehetséges a megfigyelés, ami tovább növeli az érdeklődést a mozgása körüli találgatások iránt: vajon ez a pálya véletlen eredménye, vagy tudatosan megtervezett útvonalról van szó?
A kutatók ugyanakkor óvatosan fogalmaznak. A Loeb-skálán 4-es fokozatú besorolást kapott objektum számos rendellenességet mutat, többek között szokatlanul nagy tömegét (Manhattan méretű), különös kémiai összetételét és a Nap felé irányuló gázsugarát. A 3I/ATLAS tömege körülbelül egymilliószor nagyobb, mint az elsőként észlelt intersztelláris látogatóé, a 1I/'Oumuamuáé, és ezerszerese a 2I/Borisovénak, ráadásul mindkettőnél gyorsabban halad.
A gázburkában kimutatott nikkelelegyek aránya feltűnően emlékeztet az ipari ötvözetekre, miközben a víztartalma mindössze négy százalék. A Loeb vezette kutatócsoport szerint a végső választ csak a november és december folyamán gyűjtött adatok adhatják meg, amikor az Európai Űrügynökség (ESA) JUICE-szondája elhalad az égitest közelében, majd 2026 tavaszán a NASA Juno űrszondája is megfigyeléseket végezhet róla.
A tudomány jelen állása szerint a 3I/ATLAS továbbra is nagy valószínűséggel természetes eredetű üstökös. Ugyanakkor azt a lehetőséget, hogy egy ritka, mesterséges manőver tanúi lehetünk, a szakemberek nem zárják ki teljesen. Ha a következő hónapok megfigyelései szokatlan aktivitást vagy újonnan megjelenő objektumokat tárnak fel, az nemcsak a csillagászat, hanem az emberiség történetében is mérföldkőnek számíthatna.
