Igen, az ókori Rómában valóban léteztek női gladiátorok, bár ők sokkal ritkábbak voltak, mint férfi megfelelőik. A női gladiátorok, akiket "gladiatrix"-nak is neveztek, különleges figyelmet kaptak a harci arénákban, ahol a bátorságukkal és ügyességükkel s
Néhány megmaradt forrás – történeti iratok, feliratok és néhány kortárs műalkotás – világosan tanúsítja, hogy női gladiátorok is léteztek, bár a férfiakéhoz képest sokkal ritkábban bukkantak fel.
A római szenátus Kr. u. 11-ben és 19-ben is hozott olyan intézkedéseket, amelyek megakadályozták, hogy előkelő származású vagy húsz éven aluli, szabadon született nőket gladiátorként alkalmazzanak. Később, körülbelül Kr. u. 200 táján, Septimius Severus császár még szigorúbb lépéseket tett, és teljesen betiltotta a nők gladiátorként való szerepeltetését. E döntés hátterében az állt, hogy egy előadás után a közönség a nők vadságáról szóló tréfákkal kezdte el nevetségessé tenni a birodalom vezető asszonyait, ami komoly aggodalmakat ébresztett a társadalom morális állapotát illetően.
A férfi gladiátorok zöme rabszolga státuszban élt, és úgy tűnik, a női gladiátorok sorsa sem volt sokkal másabb. Anna Miączewska történész megállapítása szerint a női harcosok többsége valószínűleg büntetés következményeként került az arénába, míg mások, akik eladósodtak, kénytelenek voltak eladni magukat egy gladiátoriskolának, hogy megélhetésüket biztosítsák.
Ugyanakkor egyes források szerint néhány előkelő származású asszony is vállalkozott gladiátorviadalra. Tacitus például arról írt, hogy Kr. u. 63-ban Nero egy olyan látványos játékot rendezett, amelyen előkelő hölgyek járathatták le magukat az arénában.
A férfi gladiátorok tipikus öltözéke magában foglalta a sisakot, pajzsot és különböző páncélokat, amelyeket a szakértők viszonylag könnyedén rekonstruáltak. Ezzel szemben a női gladiátorok felszerelésének pontos meghatározása sokkal bonyolultabb feladat, hiszen a kutatók számára jóval csekélyebb mennyiségű lelet áll rendelkezésre.
A Halikarnasszoszból származó ikonikus dombormű két bátor női harcost, Amazon és Akhillia alakját idézi meg. Ezek a hősies figurák pajzsot és kardot tartanak a kezükben, ám sisakot nem viselnek, ami különleges hangsúlyt ad az arcvonásaiknak. Hasonlóan figyelemre méltó egy másik szobor, amely egy thraex típusú női harcost ábrázol; ő is sisak nélkül, csupán ágyékkötőben és lábszárvédővel mutatkozik. A szakértők véleménye szerint az ilyen ábrázolás nem véletlen: a női gladiátorok arcának láthatósága fontos volt a közönség számára, így valószínű, hogy szándékosan kerülte a sisak viselését.
Nincsenek olyan források, amelyek arról számolnának be, hogy női gladiátorok a küzdőtéren vesztették életüket, és jelenleg nem is ismerünk női gladiátorsírokat. Ez arra enged következtetni, hogy a nőket valószínűleg csak kivételes alkalmakkor, inkább szórakoztató, bemutató jelleggel engedték be az arénákba.
