A vizitdíj bevezetése valójában egy hatalmas tévedés volt, mivel a magyar lakosság jelentős része csupán akkor keres fel orvost, ha már elkerülhetetlen a segítségkérés.

Az illúziók eltűnése - a racionalitás hajnalának beköszöntése -

úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar lakosság közel fele (48 százalék) küzd valamilyen krónikus betegséggel, a 45 év feletti nők körében pedig ez az arány meghaladja az 51 százalékot. Eközben a preventív egészségügyi vizsgálatokon való részvétel rendkívül alacsony, ami jelentős kockázatot jelent a korai diagnózis szempontjából. A felmérések szerint a lakosság mindössze 11 százaléka keresi fel orvosát panaszmentesen, pusztán megelőzési vagy állapotfelmérési céllal. A többség - közel 80 százalék - csak akkor fordul orvoshoz, amikor már konkrét tüneteket vagy fájdalmat tapasztal. Ez jelentősen csökkenti a korai felismerés esélyét, és megnehezíti a betegségek hatékony kezelését. A SYNLAB szakértői szerint a proaktív egészségtudatosság kulcsfontosságú lenne a nők esetében is, hiszen számos, időben elvégzett labor- vagy szűrővizsgálat segíthetne megelőzni a komolyabb problémák kialakulását.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatok alapján a magyar nők több mint fele, pontosan 51 százalékuk, krónikus betegségekkel küzd. Különösen aggasztó, hogy a 65 év felettiek körében ez az arány már 77 százalékra ugrik. A legelterjedtebb egészségügyi problémák közé tartozik a magas vérnyomás, amely a női populáció 33 százalékát érinti, ezt követi a derék- és hátfájás (22 százalék), valamint az ízületi kopás, amely a nők 17 százalékát sújtja.

A testi panaszok mellett a mentális jólét is jelentős próbatételt jelent. A nők körében a depresszió, legyen az enyhébb vagy súlyosabb formában, a populáció negyedét érinti, míg a stressz és a kiégés előfordulása másfélszer gyakoribb, mint a férfiak esetében. Ezen felül a mozgásszegény életmód, a túlsúly és a vashiány tovább fokozza a különböző egészségügyi problémák kockázatát.